Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

goknak, nemkülönben a közönség bikáinak csödöreinek, tőkelovainak vagy tőkemarháinak stb. kötelesek gondját viselni s azokról számolni, tartoznak azok legeltetésére az illető tulajdonost azonnal értesíteni. A pásztorok minden gondatlanságból vagy hanyagságból származott kártételek iránt teljes és tökéletes elégtétellel tartoznak; a gazdaközönség tulajdonjogát sértő semmiféle csereberébe nem avatkoznak, egyszóval pásztori kötelességeiket hűségesen és lelkiismeretesen teljesítik, s elöljáróik iránt kellő engedelmességgel viseltetnek." Érdemes méhány évtized távlatában áttekinteni a felfogadott pásztorok, illetőleg pásztorbérek alakulását, mert a jó'szágőrzés nagyon is felelősségteljes munkának számított. Gulyás és ökörcsordás 1805-ben Fazekas Demeter, Nagy László, 1811-ben Fazekas Demeter, Nagy László, 1812-ben Fazekas Demeter Nagy László, 1816-ban Almási János gulyás, Nagy László ökörcsordás, 1867-ben Nyalka Sándoir gulyás és ökörcsordás, 1887-ben Szakái Sándor gulyás és ökörcsordás (három szótöbbséggel Nyalka Sándor ellenében.) Napnyugoti tehén csordás: 1805-ben Bordás János, 1811-ben Bordás János, 1812-ben Pap Filep, 1816-ban Pap Filep. 1866- ban B. Tóth Mihály, 1867-ben B. Tóth Mihály, 1887-ben B. Tóth Mihály. Napkeleti tehéncsordás: 1805-ben Csordás Nagy István, 1811-ben Kundfi János, 1812-ben Kiss Gál János, 1816-ban Gál János, 1866-ban Oláh János, 1867- ben Oláh János, 1887-ben Prepuk János. Csikós: 1805-ben K. Nagy János, 1811-ben K. Nagy János, 1812-ben K. Nagy János, 1816-ban Bakos Görög János, 1866-ban B. Tóth István, 1887-ben Szikszai János. Kos pásztor: 1805-ben Bálás János, 1811-ben Bálás János, 1812-ben Bálás János, 1816-ban Bálás János, 1886-ban Szakái Sándor, 1867-ben Szakái Sándor, 1887-ben Lelesz János nyolc szótöbbséggel. Csürhés: 1811-ben Büte Gergely, 1812-ben Zsámbó György. Pásztorbérek: gulyás és ökörcsordás fizetése egy darab marhától egy fél kéri ér és 20 xr. Csikós fizetése ugyancsak darabonként fél kenyér és 20 xr. Csordások: Minden marhától 18 xr. borjúktól 15 xr. vagy 1/4 élet. Kospásztor: minden darabtól 12 xr. és fél kenyér. Csürhés minden darab sertéstől 15 xr. és két öregtől egy kenyér. Ez a fizetési rend 100 éven keresztül legfeljebb kis módosításokat mutat. Az évenként kötött szerződés a fizetések megállapítása mellett a pásztorokat általában betartandó és külön szabályokra kötelezte:

17 „Mind ezek után valamint a Csikósnak úgy a Gulyásnak is kemény büntetés alatt parancsoltatik, hogy a Gazdáknak híre nélkül semmi nemű marhát megnyúzni annak el esése alkalmatosságával ne merészeilyenek, hanem annak betegségeit az marha tulajdonossának hírül adni el ne mulasszák." Nyaralás, Telelés, Takarmányozás Általában megállapítható, hogy a Közgyűlés határozata nélkül jószágot a legelőre hajtani nem volt szabad. Az 1867. április 14-én hozott határozat szerint:

18 „A gulya és ménesnek kiverése f. hó 22 napjára tűzetik ki 's ez közhírré tétetni rendeltetik, hogy pedig a' kihajtandó gulya és ménes víz dolgában hiányt ne szenvedjen a kihajtás idejéig Népszónok Szilágyi János a szükséges ku'ak felkészítése illetőleg felszereltetése kötlességül tétetik Gondoskodván arról is hogy a' kihajtandó jószágnak elegendő vize lehessen, mivégből az úgy nevezett nagy laposson egy állandó kutat készíttessen . . ." 1870-ben a juh legelőre hajtását áp-