Módy György szerk.: A hajdúk a magyar történelemben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 10. Debrecen, 1969)

Perjés Géza: A hajdúkutatás jelentősége

Perjés Géza hozzászólása Nagy László és Benda Kálmán referátumához. A HAJDŰKUTATÁS JELENTŐSÉGE Hozzászólásom első részében a hajdúkutatás jelentőségéről, azután a hajdúk eredetéről, végül pedig harcmódjukról szeretnék néhány gondolatot felvetni. A hajdűkutatás jelentőségét a következőkben látom: a) A helytörténeti kutatás szempontjából. A hajdiík története a maga elevenségében, fordulatosságában, férfias tónusával igen alkalmas a szűkebb pátria szeretetének felébresztésére, tehát az ideológiai nevelésnek fontos segítője lehet. Ugyanakkor pedig, mint sok más helytörténeti téma, a hajdúkutatás is bizonyos történeti specifikum kutatására irányul. A hajdúság, mint szabad paraszti státusú és a katonai mesterséget hivatásszerűen folytató társadalmi réteg azonban nemcsak a korabeli magyar társadalom különlegessége, hanem a törökkel érintkezésbe kerülő más társadalmaké is. A kutatás iránya itt tehát kettős: egyrészt meg kell mutatni a hajdúság helyét a korabeli magyar társadalomban, ugyanakkor fel kell tárni azokat az egyezéseket és különbségeket is, amelyek összekapcsolják, illetve elválasztják más népek hasonló jellegű társadalmi rétegeitől. b) Altalános történeti szempontból. A hajdúkutatás jelentősége jóval túlmutat a helytörténeten, hiszen a hajdúságnak rendkívüli nagy katonai és politikai súlya volt. Már önmagában az a tény, hogy egy számszerűen nem is túlságosan nagy, gazdasági szempontból pedig jelentőséggel alig bíró társadalmi réteg fontos tényezőjévé válhat nemcsak az országos, de a Habsburg-birodalmi politikának is, parancsolóan írja elő annak az általános helyzetnek a vizsgálatát, amely ezt lehetővé tette. De túlmenően a hajdúk katonai és politikai jelentőségén, az a tény, hogy a hajdúk szabad paraszti státusa az ország egész jobbágysága számára társadalmi aspirációk tárgya, tehát a feudális rend épületét kikezdő, azon a nemesség szempontjából veszélyes réseket támasztó jelenség, mutatja a hajdúkutatás általános történeti jelentőségét. c) A hajdúkutatás módszertani tanulságai. Ha a hajdúk történetével foglalkozó kutató, munkájában eredményt akar elérni, akkor igen szélesen kell kivetnie hálóját a történeti — gyakran történeten kívüli — diszciplínák területén. Gazdaságtörténet, néprajz, településtörténet, történeti demográfia, történeti statisztika, politikai történet, nemzetközi összehasonlító történet, ideológiatörténet, hadtörténet — hogy csak a legfontosabbakat említsük —, alig nélkülözhető a hajdiíkutatásban. A téma szerteágazó volta, szoros kapcsolata a történeti életnek úgyszólván minden területével, elengedhetetlenné teszi a komplex kutatást a maga szintetikus látásával és differenciált módszereivel. Egyébként a komplex kutatásra való törekvés a hajdúság kutatóinál többékevésbé mindig meg is volt, de, amint az elhangzott referátumokból is kiderül, a kutatás horizontja egyre jobban tágul, a módszer pedig finomodik. Ilyen szempontból különösen érdekes volt számomra Benda Kálmán referátuma, részben kérdésfeltevése, részben pedig azon lehetőségek miatt, amelyeket a történeti