Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

A szocialista mozgalmak hatása

Juhhodály 1937-ben (K. Kovács László felvétele, Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára) pok, iratok, sajtótermékek falunkban már a 90-es években eljutottak és erjesztőleg, eleven erőként hatottak. A 80 éves idős Lévay János önéletírásában így emlékszik vissza ezekre az időkre : „1897-ben édesapám, aztán Simon Márton, Zagyva Imre, Váradi András, Lévay Sándor nevű emberek megalakították Tiszacsegén az Olvasó Egyletet. Igen sokat üldözte őket a csendőrség, hol egyenként, hol mindet együtt fogták el, de mindig sikerült nekik kiszabadulni, persze néhány pofon és belerugás árán, de azért csak folytatták ahol abbahagyták. Az egyleti mozgalom igen erős volt. . Összejöveteleket tartottak, ahol a Szociáldemokrata Párt lapját, a NÉPSZAVA újságot olvasgatták, annak egyes cikkeit megvitatták, Petőfi verseket szavaltak.

141 Ilyen módon képezték magukat s világosították fel társaikat s a szomszédfalubelieket arról, hogy a bajok forrása hol keresendő. A szocializmus eszméje igen gyorsan terjedt a környéken, s terjesztésében szerepet vállaltak a csegeiek is. Erre utal az a tény is, hogy Fejér Endre a mezőcsáti főszolgabíró 1898-ban már arról tesz jelentést feletteseinek, hogy a járásában levő Tiszakeszin a szocializmus veszedelmesen terjed, s azt a tiszacsegeiek Bana László és Simon Gábor terjesztik, akik legutóbb is egy „Esküdtszék előtt" című röplapot adtak át bizonyos Szabó Józsefnek.

142 Ugylátszik nemcsak Keszire, hanem a megye egyéb helyiségeibe is járhattak a csegeiek agitálni, mert később a borsodmegyei alispán hívja fel hajdúmegyei kollégájának figyelmét arra, hogy „a vándor apostolok Csege községből járnak át: ha nálunk szorítják a szocialistákat, ezek Csegére járnak tanács végett s minden szocialista újságot Csegéről szereznek be. . . Csegén a szocialistáknak kell nagyobb szervezetének és oly látható fejének lennie, aki az egész mozgalmat vezeti és