Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

A szocialista mozgalmak hatása

irányítja

."

14;î Ekkor még a Hajdú megyei alispán, Rázsó Gyula azt írta vissza; meggyőződött arról, hogy Csegén egyetlen vándorapostol sincs és szocialisták sincsenek, mert még a múlt évben kiutasítottak minden gyanús egyént a megyéből. A megyei urak nem sejtették, hogy a csegei szocialisták illegális szervezete az Olvasó Egylet volt. Néhány évvel később azonban már a bizalmas iratokban számon tartják a szocialisták csegei vezetőjét, Dózsa Gyulát, aki Újvárosra és Debrecenbe járt vezetőségi ülésekre. Az 1900-ban felvett hivatalos statisztika szerint a falu 4121 lakójából 1676 a keresőképes és 2445 az eltartott családtag. A keresők közül azonban csak 335 rendelkezik földdel, ill. bérleménnyel. Ezek nagy többsége, mintegy 250 család csak 1 — 2 hold földet mondhat sajátjának. A keresőképes családfők döntő része (1104 fő) alkalmi munkából, vagy mezőgazdasági cselédként tartja el családját.

144 Minthogy munkaalkalom igen kevés volt, az Olvasó Egylet vezetősége arra törekedett, hogy a csegei munkások emberibb körülményekhez és elfogadhatóbb munkabérhez juthassanak. A községből ebben az időben még nem igen jártak más vidékre dolgozni, legfeljebb a szomszédos káptalani birtokra, de oda sem szívesen fogadták be a református vallású csegeieket. Csak a vasút és a postai építkezések megindulása adott munkalehetőséget, amely a munkanélküliség átmeneti enyhülését eredményezte. 1909-ben Csegén is jelentkezik egy vállalkozó, aki az Eger—Putnok-i vasút építéséhez munkásokat keres. Az Egylet vezetősége jelöli ki azt a 120 munkást, akik nekivágnak a nagyvilágnak. A vasútépítkezéstől csakhamar a postához szerződik nagy részük, akik aztán bejárják Magyarország szinte minden zugát, s mint Pál Imre halász és tanyája a Tiszaparton 1930-as években (DMA. F.)