Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

1944. október 19-től napjainkig

mánnyal rendelkező és a vezetés nehézségeivel küszködő tsz-ek összevonása napirenden levő kérdés. A falusi, községi önkormányzat megvalósítása tekintetében a korszakot jelentő fordulat az 1950-ben megjelent, a tanácsok felállítására vonatkozó törvényerejű rendelettel következett be. Az első tanácsválasztást 1950 áprilisában tartották. Legutóbb, 1963-ban 61 választókörzet jelölt, illetve választott tanácstagot.

213 Falunk életében az 1945 óta bekövetkezett nagyarányú változást kommunális téren is mérni lehet. A község fejlesztésére az elmúlt 15 év alatt kb. 20 millió forintot fordítottak. Talán a legfontosabb a falu villamosítása volt, melyre az 5 éves terven belül 1951-ben került sor. Ekkor mintegy 16 km hosszúságú vezetékhálózatot építettek, mely azóta már a többszörösére növekedett. A falunak 1945 előtt csak egyetlen kövesútja és járdája volt, a Nagy úton, a mai Fő utcán. Azóta 5 km-nyi új kövesutat és a falu valamennyi utcájában több mint 35 km hosszúságú járdát építettek. Sokat fordítottak oktatási és népművelési célokra : iskolai napközi, a tanyasi kollégium, óvoda, kultúrház és mozi építésére, valamint a könyvtár állományának gyarapítására. Egészségügyi vonatkozásban központi rendelő és orvosi lakás készült és bölcsődét létesítettek. Sajnálatos, hogy ennek ellenére nincs olyan vállalkozó orvos, aki hajlandó lenne ott megtelepedni és a munkát a falu egyetlen orvosával megosztani. A kendergyár korszerűsítése, az új gépállomás létesítése, az üzletek modernizálása és fejlesztése szintén egyik fontos feladata volt a helyi tanácsnak.

214 Legutóbb, 1966-ban megkezdték a törpe vízmű építését, a csőhálózat lefektetését. Falunk lakosságának igénye is örvendetesen megnőtt. Megmutatkozik az ruházkodása, táplálkozása, kulturális igényessége tekintetében is. A faluban a felÖnkiszolgáló bolt (Bekecs László felvétele, 1963) 9* 131