Papp József: Tiszacsege (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 8. Debrecen, 1967)

Az ellenforradalmi rendszer évei

Katholikus templom, épült 1937-ben (szerző felvétele, 1966) könnyen kellemetlen kirobbanásokra vezethet. Közbejátszik még az a körülmény is, hogy a magyar kir. honvédség legénységét e hó folyamán (1931. októberében) elbocsájtotta'''' és így a legénység a kaszárnyaélet aránylagos jó módja után és biztos megélhetése után, azonnal a nélkülözés és a nyomor karjai közé esik. A legénység egész év folyamán míg szolgált, nem tudott keresni és azon időben ment haza, amikor semmi mód sincs adva arra, hogy életét fenn tudja tartani. Még a módosabb gazdák is, a rossz és nehéz gazdasági esztendő folytán, nincsenek olyan körülmények között, hogy katonaviselt gyermeküket a nélkülözéstől meg tudják óvni. „így ezek a rendes, nyugodt és biztos életmódból kicsöppenve, visszakerülve lakóhelyük nyomoruságába, kész prédái lesznek a baloldali szélsőséges agitációnak."

168 Amikor ezt a megye egészére vonatkozó jelentést írták a gazdasági válság második évében járunk. A húszas évek végén mindenki arról beszélt, hogy a bajokon sokat segíthetne egy hosszúlejáratú külföldi kölcsön. Miután 1930-ban Hágában véglegesen rendezték Magyarország jóvátételének kérdését és visszanyertük pénzügyi szuverenitásunkat is, kedvezőnek látszott az idő arra, hogy egy új államkölcsönt vegyünk fel. Bethlen miniszterelnök — miután az országgyűlés törvényt hozott ötszázmillió pengőnyi kölcsön felvételéről — Angliába utazott tárgyalni, de onnét üres marokkal tért vissza. Ezután került sor a boletta törvény megalko-