Béres András: A nádudvari fekete kerámia (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 6. Debrecen, 1965)

A fekete edények díszítése

tartóvá alakul. A hurkasütőből hamuzó, vagy rucaitatóból virágtartó. Sorolhatnánk még tovább a példákat, de így is kézenfekvő a megállapítás lehetősége, hogy a nádudvari fazekasság újrateremtő ereje még számos formát képes megteremteni, de nem szabad elszakadnia a hagyományoktól, mert ha talaját veszti, hiába őrzi meg jellegzetes színét, nem lesz többé népi művészet, hanem válik a népi alkotás talajáról elindult, népi munkamóddal és technikával dolgozó iparművészetté.

65 Merem remélni, hogy a Nádudvaron működő fazekasok meg tudják őrizni a népművészet hagyományokban gyökerező tartalmát. A FEKETE EDÉNYEK DÍSZÍTÉSE Ha a nádudvari fekete kerámia díszítményrendszerét vesszük figyelembe, a technika alapján megállapíthatjuk azt, hogy a nádudvari fekete cserepek díszítése egyedülálló. Európában még jó néhány központban, — főleg Lengyelországban és Romániában — készítenek fekete cserepeket, s mind a külföldiek, mind a régi magyar központok között Nádudvaron fejlődött ki a legszebb, legegységesebb növényi ornamentika. Három fő díszítési eljárást alkalmaznak, melyek között az átmeneti, variációs lehetőség nagyon szépen kialakult. 1. Legelterjedtebb a csiszolás. 2. Külön is előfordul a vésés v. karcolás. 3. Kevésbé elterjedt a rátétes, aplikációs díszítési mód.

66 Lehet azonban a csiszolt edény karcolással díszített is, de lehet a rátétes edény is sikált. Nem tudunk éles határvonalat vonni. A csiszolás minden valószínűség szerint a legrégibb díszítési módok egyike. Jelentősége elsősorban abban van, hogy tányéroknál, tálaknál belső csiszolással is növelte az edény vízátnemeresztő képességét. Emellett tetszetősebbé is tette az edényt. Korábban lényegesen kevesebb gondot fordítottak az edény díszítésérc, annál nagyobb gondot a praktikumra, lévén az edények használati darabok, melyeknél a használhatóság volt elsőrendűen fontos. Az igényes mester akkor is gondot fordított rá, mert a virágos, vagy mintás edényt jobban keresték, meg is fizették az árát. A díszítményeket korábban is leginkább a család nő tagjai formázták, a férfiak sohasem Békasó. Sikáló kövek. szerettek a babrás, aprólékos munkával Id. Fazekas Lajos utolsó munkája, felesége díszítésével. Foto : MTI.