Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 5. Debrecen, 1964)

IV. A szőlő és művelése

32. Kinyitott szőlősor metszése előre megmetszik, esetleg a meghagyott 2—3 szál termővessző rügycit rágja le a kenderbogár. A metszéshez metszőollót használnak

55 (33. kép.). A metszőkésről csak hallottak, de már nem emlékeznek rá. Csak annyit tudnak róla, hogy „olyan görbe volt, mint a kasza hegye". Nincs könnyű dolga a gazdának, amikor ki kell választani a vesszők közül a legalkalmasabbat. Egy-egy tőke 10—15 vesszőt is hoz. Különösen a dirckttermők hozzák gazdagon a vesszőt. Rendes körülmények között két termővesszőt hagynak, meg két csapot, amelyikből a következő évben lesz jó termővessző. A többi vesszőtől megtakarítják a tőkét. Ezt a szabályt kevesen tartják be, 3—4 termővesszőt hagynak.

57 A gazdák véleménye szerint legjobb, ha a csapvesszőt, meg a termő vesszőt váltogatják, mert a csapvessző csak másik évben terem. (Ez tehát a szakirodalomban ismert váltómetszés, bár ezt a kifejezést az adatközlők nem ismerik). A c s a p-ot 2—3 szemre hagyják. Előfordul, hogy a csapvesszőn is terem 2—3 bili eng . A termővesszőn meghagyott rügyek száma, tehát a vessző hossza nagyon változó. A legtöbben 4—6 szemre, de olyan is van, aki 6—8 szemre metsz, vagyis ennyi rügyet hagy meg. A 6—8 szemes vesszőt már félszál vesszőnek nevezik. Van olyan gazda, aki szerint ez már szálvessző.

58 A szemet b i c s ó -nak, b i r c s ó -nak is mondják. Ha hosszabb vesszőt hagynak, annak rúd a neve. A megfagyott szemet arról ismerik meg, hogy megfeketedik, de a szem, illetve a rügy mellől a vessző újból kihajt. A szőlő koronájának, ahogy mondják, fája-nak az alakítása is hozzáértést követel. Ha egyik évben két szembe levő oldalon hagynak csapot, a másik évben fordítva kell csinálni. Ahogy mondják, „akkor nem ferdül el a toke".

5S