Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 5. Debrecen, 1964)

IV. A szőlő és művelése

A nyitás időpontjának megválasztása nagy gondja a szőlősgazdának.

49 A korai fagytól félteni kell a kitakart tőkét, mert a nedves, sáros rügyek könnyen megfagynak. Az idősebb gazdák tudják, hogy délután nem érdemes nyitni, mert amit délelőtt nyitottak, az estig megszárad. így tehát az esetleges éjszakai fagyot könnyebben átvészeli a száraz szem. A nyitást kapával végzik. Ezen a vidéken csak a szívalakú kapát ismerik. Néhány gazdának van ugyan trapéz alakú kapája, de ezt csak gazolásra használja. A nyitás hátrálva „curikkolva" történik

50 (31. kép.). Először a tőke egyik oldalát, aztán a másikat kell kinyitni, kikeresni.

51 Egyik ember így, a másik úgy szokott nyitni, mélyebben, sekélyebben. Van aki azt tartja, hogy ki kell keresni a tőkét, amennyire csak tudják, hogy a nyaka kimaradjon. Mások szerint, a nyakat nem szabad kikeresni. Harmadik vélemény, hogy a nyakgyökeret is ki kell keresni és leszedni azokat. Akik félnek a tőke kikeresésétől, azok a fagytól féltik azt, pedig a nyitást azonnal követi a metszés, azt pedig az első kapálás, mikor a kikeresett tőke tövére a föld ismét visszakerül . A fagyos tőkéből megpróbálnak újabb tőkét nevelni, úgy, hogy bakot, o 1 d a 11 ő k é t nevelnek rajta. így látszik meg, mennyire nemcsak egyszerű kapálás a nyitás. Ezért is szereti a gazda sajátkezűleg végezni. A tőke kikeresését k i h a s í t á s-nak is mondják. Valóban olyan a szőlősora, kiváltképp míg az egyik oldalon ment végig a nyitó, mintha kihasították volna. A föld tehát, amelyik a tél folyamán a szőlő során képezett ormot, most átkerül a szőlősor közé, s a tőkénél b a r á z d a

52 marad. A nyitás az első terepszemle arra is, hogy a kipusztult tőkék helyett melyik szomszédos tőkéről lehet b u j t á s -sal, d ö n t é s -sel új tőke neveléséhez alkalmas vesszőt 30. Nyitás