Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 5. Debrecen, 1964)

III. A szőlőskertek építményei

12. Sárh-tős kontyos kunyhó Füstelvezető berendezése az előbb leírt és sárral betapasztott pendclykémény, A tűzhely melletti lepadlásolt rész a füst és szikra egyirányba, a füstvezetőbe való térítését szolgálta. 3. Tűzfalas egyosztatú csőszház Az előbbiekhez hasonló füstelvezető berendezése a pendclykémény elülső oldalát tartó gerendába erősített deszka szélvédővel bővül (14. kép). Berendezése közt két heverő ( d i k ó ), az összes kunyhó berendezése közül a legépebben maradt meg (15. kép). E fekvőhelyeket száraz fűvel töltötték meg. Ez helyettesíti a szalmazsákot (16. kép). Az említett padkák egyikét a legtöbb kunyhóban úgy képezték ki, hogy a fal felőli belső oldalán üreget hagytak. Ez a leírások szerint egyrészt a tüzelőanyag helye volt (karóhulladék, venyige), másik feltevés szerint a pernye gyűjtőhelye. Egyes adatközlők szerint ezeket a padkákat nemcsak tanyázáskor és szalonnasütéskor használták. Aludtak is azokon. Ezen az épületen vastag deszkaajtó is van, vas zárral és kilinccsel. Az adatközlők szerint régen több kunyhón volt zár. Ez egy fából készült s az ajtó belső oldalán elhelyezett retesz volt, amit a fölötte vágott lyukon kellett görbe vassal, vagy dróttal reteszelni. Érdekes berendezése még a deszkából összeállított pipatartó (17. kép).