Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)

A tanyavilág népe

3. Cselédek A tanyai lakosság nagy része nemcsak mint napszámos vagy summás végzett munkát más birtokán, hanem mint cseléd, kialkudott kommenció fejében egész évre lekötötte munkaerejét a nagygazda vagy nagybirtokos számára. A cseléd bérét leginkább természetben, terményben és szalonnában kapta, e mellett kisebb darab föld (1 köblös) teljes termése is megillette. A kommenciós föld teljes munkáját természetesen maga végezte el, a gazda legfeljebb csak igával segítette. A cseléd a kommcncióból és kommenciós földjének jövedelméből tartotta cl családját. Gazdájának teljesen ki volt szolgáltatva, munkaerejével teljesen gazdája rendelkezett. Ha a cseléd családjával a gazda tanyáján lakott, akkor a gazda nemcsak cseléd, hanem annak családja munkaerejét is felhasználta. Fehér Antal pl., aki később az élj falu lakója lett, cseléd korában egész családjával dolgozott néha egy kommencióért. Mint elmondotta, kaszálás vagy hordás idején a gazda elvárta, hogy felesége hétszámra főzzön neki, és a cselédnek kommencióban járó tejet is a gazda fogyasztotta el. Ha év közben kérték a kommenciót, a gazda így felelt: ,,Az istenit a hasatoknak, mán megettítek, amit kaptatok ?" Annyi almája volt a gazdának, azt sem tudta, hogy vigye haza a tanyából, de mikor a cseléd feleségekért tőle,,egy kis rossza" almát, azt felelte: „— Ezért ám fizetni kell!" — és még drágábban adta a rossza almát, mint más a piacon a szépet. A nagygazda birtokán a cselédnek minden aelódó munkát végeznie kellett, uradalmi birtokon azonban már a cselédek munkaköre is differenciálódott, így uradalmakban külön béresekről, kocsisokról és házkörüli cselédekről beszélhetünk. Fehér Antal kisebb uraelalomban is volt cseléd, hol egy tehén és két ökör gondozása volt rábízva. Az ökrökkel szántott és vetett, dc szántáson, vetésen kívül csak a csalamádé kapálása és a széna kaszálása volt a dolga. Télen a tehén és ökrök mellett 33 borjú gondozása is feladata volt. E munkák mellett végezte a maga egy köblös kommenciós földjének a munkáját. Kommenciós földjén kívül volt még két vékás feles krumplija, amit általában a felesége kapált. A nem egész évre munkát adó gazdaságokban szokás volt a cselédet fél csztenrc, a legsürgősebb munkák idejére fogadni. Az ilyen, nem egészen évre szerződött cseléd neve: félkommenciós. Ilyen félkommenciós cseléd volt 3 évig Szarvas Imre, munkaideje május 1-től újévig tartott, dc egész évben a gazda tanyáján lakott. A gazdának volt 4 ökre, őt ennek a 4 ökörnek a gondozására fogadta, de a gondozás mellett dolgoznia is kellett az ökrökkel. A tanya gondozásáért külön kapott fizetést, veteményes kertnek pedig annyi földet foghatott, amennyire szüksége volt. Ha külön munkát végzett a gazdának, akkor a külön munkáért napszámot és kosztot kapott. így a kommención kívül egy kis pénzt és szalonnát is kereshetett. Amikor sem a tanyán, sem a gazdánál nem volt munka, olyankor más gazdánál dolgozott napszámra. 4. Részes munkások A mezőgazdasági bérmunkások jelentős részét nem pénzben vagy megszabott mennyiségű terményben, hanem az általuk végzett munka arányában a javak egy részével fizették. A mezőgazdasági bérmunkásságnak ez a része a részes munkások csoportja. Mindenütt szokásban volt a saját földjükből megélni nem tudó törpebirtokosok és tanyások között a feles- vagy harmados munkavállalás, az aratási vagy cséplési