Jankó Ákos: Hajdúvid (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 4. Debrecen, 1963)

A tanyavilág népe

3. Cselédek A tanyai lakosság nagy része nemcsak mint napszámos vagy summás végzett munkát más birtokán, hanem mint cseléd, kialkudott kommenció fejében egész évre lekötötte munkaerejét a nagygazda vagy nagybirtokos számára. A cseléd bérét legin­kább természetben, terményben és szalonnában kapta, e mellett kisebb darab föld (1 köblös) teljes termése is megillette. A kommenciós föld teljes munkáját természetesen maga végezte el, a gazda legfeljebb csak igával segítette. A cseléd a kommcncióból és kommenciós földjének jövedelméből tartotta cl családját. Gazdájának teljesen ki volt szolgáltatva, munkaerejével teljesen gazdája rendelkezett. Ha a cseléd családjával a gazda tanyáján lakott, akkor a gazda nemcsak cseléd, hanem annak családja munkaere­jét is felhasználta. Fehér Antal pl., aki később az élj falu lakója lett, cseléd korában egész családjával dolgozott néha egy kommencióért. Mint elmondotta, kaszálás vagy hor­dás idején a gazda elvárta, hogy felesége hétszámra főzzön neki, és a cselédnek kommen­cióban járó tejet is a gazda fogyasztotta el. Ha év közben kérték a kommenciót, a gazda így felelt: ,,Az istenit a hasatoknak, mán megettítek, amit kaptatok ?" Annyi almája volt a gazdának, azt sem tudta, hogy vigye haza a tanyából, de mikor a cseléd felesége­kért tőle,,egy kis rossza" almát, azt felelte: „— Ezért ám fizetni kell!" — és még drá­gábban adta a rossza almát, mint más a piacon a szépet. A nagygazda birtokán a cselédnek minden aelódó munkát végeznie kellett, ura­dalmi birtokon azonban már a cselédek munkaköre is differenciálódott, így uradal­makban külön béresekről, kocsisokról és házkörüli cselédekről beszélhetünk. Fehér An­tal kisebb uraelalomban is volt cseléd, hol egy tehén és két ökör gondozása volt rábízva. Az ökrökkel szántott és vetett, dc szántáson, vetésen kívül csak a csalamádé kapálása és a széna kaszálása volt a dolga. Télen a tehén és ökrök mellett 33 borjú gondozása is feladata volt. E munkák mellett végezte a maga egy köblös kommenciós földjének a munkáját. Kommenciós földjén kívül volt még két vékás feles krumplija, amit ál­talában a felesége kapált. A nem egész évre munkát adó gazdaságokban szokás volt a cselédet fél cszten­rc, a legsürgősebb munkák idejére fogadni. Az ilyen, nem egészen évre szerződött cse­léd neve: félkommenciós. Ilyen félkommenciós cseléd volt 3 évig Szarvas Imre, munka­ideje május 1-től újévig tartott, dc egész évben a gazda tanyáján lakott. A gazdának volt 4 ökre, őt ennek a 4 ökörnek a gondozására fogadta, de a gondozás mellett dol­goznia is kellett az ökrökkel. A tanya gondozásáért külön kapott fizetést, veteményes kertnek pedig annyi földet foghatott, amennyire szüksége volt. Ha külön munkát vég­zett a gazdának, akkor a külön munkáért napszámot és kosztot kapott. így a kommen­ción kívül egy kis pénzt és szalonnát is kereshetett. Amikor sem a tanyán, sem a gaz­dánál nem volt munka, olyankor más gazdánál dolgozott napszámra. 4. Részes munkások A mezőgazdasági bérmunkások jelentős részét nem pénzben vagy megszabott mennyiségű terményben, hanem az általuk végzett munka arányában a javak egy ré­szével fizették. A mezőgazdasági bérmunkásságnak ez a része a részes munkások cso­portja. Mindenütt szokásban volt a saját földjükből megélni nem tudó törpebirtoko­sok és tanyások között a feles- vagy harmados munkavállalás, az aratási vagy cséplési

Next

/
Oldalképek
Tartalom