Enyedi József: A káposzta jelentősége a nép életében Hajduhadházon (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 1. Debrecen, 1963)

2 H Puliszkás káposzta. A tengerilisztből főtt puliszkát pörkölt káposztával rétegesen rakják és tálalják. Ha több benne a puliszka, mint a káposzta, akkor káposztás puliszkának mondják. Pörkölt káposzta. A savanyú hordóskáposztát forró zsírba teszik, abban megpörkölik. Kolbásszal, oldalassal, sültszalonnával, pirított kenyérrel és meleg borral télen a hadháziaknak igen kedvelt és általánosan elterjedt reggelije. Káposztasaláta. Az édes fejeskáposztát vékony szeletekre vágják, forró vízben megfonnyázzák és sűrű rántáslébe beleeresztik, kevés lében megpuhít­ják, majd ecettel savanyítják. Zsíros ételekhez jó savanyúság. Káposztacika. Hadházon a gyalult hordóskáposztát nevezik cikának. Húsfélékhez és főzelékhez egyaránt igen elterjedt és kedvelt savanyúság. Fejes hordóskáposzta. Öreg emberek, amikor tavasszal a szőlőbe mennek dolgozni, tarisznyájukból, a kenyér és a szalonna mellől nem hiányozhat egy kisebb fej hordóskáposzta sem. Azt felszeletelik és szalonnasütéskor arra csepegtetik a sültszalonna zsírját. Azt mondják, erre nem kívánják úgy a vizet, mint a vöröshagymára. Piroskáposzta. A piroskáposztát egészen vékony szeletekre vágják, be­sózzák, cukros-ecetes vízzel savanyítják, néhány vékonyra hasított tormával befőttesüvegekbe rakják és légmentesen lekötik. Húshoz, zsíros ételekhez ez is igen kedvelt savanyúság. Töltöttpaprika. Az egészen vékonyra vágott piros káposztát fűszerezés után olyan csövespaprikába teszik, amelyikből kivágták a magvas részt, majd befőttesüvegekbe rakják. Mint ízletes savanyúságot ezt is sokan kedvelik. Káposztás béles. Az elnyújtott és féltenyér nagyságra darabolt tésztára ráteszik a zsírban megpuhított és tetszés szerint ízesített káposztát, majd a tészta négy sarkát összecsípik és tepsiben megsütik. Még ma is elég sokan fűszerezik tört borssal. Káposztás rétes. Ugyanúgy készítik, mint a mákos, diós, lekváros vagy túrós rétest, csakhogy ennek tetszés szerint ízesített párolt káposzta a tölte­léke. A hadházi asszonyok még ma is híresek a rázottbélesükről (a tésztáját nem nyújtófával nyújtják, hanem hártya vékonyságra húzogatják). Mikor megsül, szétnyílik, mint a kinyílt rózsa. A káposzta mint állati takarmány A káposzta a jószágnak is kiváló takarmány. Különösen a szarvasmarha, a kecske és a juh tudja értékesíteni a legjobban. Hadházon sokan még a disznóval is etetik. Megfőzve a disznó moslékját sűrítik vele. így az eladásra nem alkalmas apró, törött, puha, vastag levelű, hasadt vagy rovarrágott hibás fejeket is felhasználják az állatok takarmányozására. A szántóföldön termelt káposzta torzsáját néhány évvel ezelőtt még elég sokan a lábán etették meg a jószággal, ami elég nagy pocsékolással és veszéllyel járt, s a fagyos, rothadt torzsa sok jószágnak okozta a pusztulását. Ma már sokan készítenek silót (34. kép), ami télen is kiváló takarmányt biz­tosít. Egy jószágnak naponta 15 — 20 kg silótakarmány elegendő. Újabban elég sokan termelnek takarmánykáposztát. Ez holdanként 200 — 250 mázsát is ad, aminek nagyobb részét szintén silózásra használják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom