Nyakas Miklós: A hajdúvárosok országgyűlési képviseleti jogának elnyerése 1790-1791 / Hajdúsági Közlemények 17. (Hajdúböszörmény, 1992)
Tartalom
annak utánna szabadságaikon minémű sebek estek, mellyeknek orvoslásáért, jóllehet eleitói fogva sok fáradtságokat és költéseket tettek, de mind ez ideig is meg nem nyerhették, sót napról napra nagyobb és majd elszenvedhetetlen, s végső pusztulásunkal egyben köttetett tereh hordozások alá vettettek. Legelső sebet azért ugy adják elő, hogy midőn a mi eleink szabadsággal és jószágokkal meg ajándékoztattak, az azokkal együtt járó nemesi juss is hozzá köttetett, hogy t. i. magok és maradékaik a közönséges adófizetéstől mentek lesznek, a mint hogy ezen szabadságban az 1685-ik esztendőig meg is maradtak, de még ekkor sem vettettek valóságos contributio alá, hanem mikor sokszor erejek felett is kívántak fejedelmeikhez és hazájokhoz hívséges szolgálattyokat bizonyítani, a törökkel való hosszas háborúban, azon kivül hogy magok költségeken hadakoztak és azok ellen való segittségre 300 forintból álló kész pénzt adtak, annak utána is minden a magok önként tsupa hívségből a királyt az akkori környül állások igy hozván magokkal, bizonyos summa pénzzel segitették, a honnat a következett, hogy mikor VI. Károly császár király szabadságainkat az 1725-ik esztendőben confirmálta, ezt az önként való segitség adást a közönséges adó fizetésének kötelességére által változtatta. Minthogy azért a mi nemesi szabadságunkhoz az adózás helyett vagyon kötve, hogy amikor az ország környül állása úgy hozza magával, annak védelmére fegyverrel szolgállyunk, és iparkodjanak az ablegatus urak, hogy ezen adó fizetés nyakunkról le vétettessék, ezt vállalván e helyett, hogy valamikor a szükség és a környül állások úgy hozzák magokkal, erőnk és tehetségünk szerént a haza védelmére katonákat fogunk állítani. Második sérelme a szabadságunknak ez lészen, hogy mi mind a leg első, mind az után királyunk által kegyelmesen confirmáltattot donationk értelméhez képest az országban elől fordulható, mind rend szerént való, mind különös tereh viselések alól egy átallyában ki vétettetünk, ezen szabadságunkkal majd seculumig ditsekedhettek is eleink, és ámbár abban a tekintetben is azok, a kik eleink érdemeit vagy nem tudták, vagy tudni nem akarták, sok izben kívántak meg háborítani bennünket, de tsak ugyan kezünknél lévő királyi potectionalisaink erejével azon tereh viselésektől meg menekedtünk. Minek utána pedig azok, a kik ezen szabadságunkat mind donationkból látták, mind magok is jól tudták, az örökké valóságra el költöztek, mások pedig a kik ezek hellyébe következtek, arról semmit sem tudtak, sem donatiónkat nem látták, valamikor tsak dolgainkhoz hozzá szóllottak, mindenkor ezen szabadságunk meg sértődésével esett, ugy hogy idő jártával Quartély tartás, forspontozás és minden féle közönséges dolgokban elől fordulható szekerezés, az ország státusainak hire s egyezése nélkül nyakunkba esett, mellyek alatt mind e mai napig nyögünk. Ablegatus urak azért az ország tekintetes státusi engedelmével ezen nemesi szabadságunkkal meg nem egyező terhek viselését róllunk el hárítani minden erővel igyekezzenek. Harmadik sebünket igy adják elől, hogy jól lehet a leg első radicalis donationk meg tiltya, hogy a királyi kamarának akármely haszonvétel eránt rajtunk semmi keresete ne lehessen: mindazonáltal az idők jártával, azon kívül hogy bennünket vagy meg hallgattak vólna, vagy leg alább királyi adományról bizonyságot tévő leveleinket elől kérték és meg olvasták vólna, az időknek sok szakaszában a királyi kamara sok féle helytelen praetensiókat formált ellenünk, mellyek egész elnyomattatásunkra és végső pusztulásunkra tzéloztanak, ugy hogy mig ezek alól valamennyire ki menekedtünk, nagy summákat is felül haladó költségeket kellett tennünk, és ámbár az 1754-ik esztendőben a kamarának leg nagyobb praetensiója, ugy mint a censustól való meg menekedés eránt vigasztaló kegyelmes királyi választ vettünk legyen is, mind azáltal hogy tovább is helytelen praetensiót ellenünk fent tarthassa, a nem régiben és az nagy kárunkkal egyben köttetett s nemesi szabadságunkkal ellenkező Directori Hivatalt, mely egyenesen eddig Camerális Adminisztrátornak deferaltatott, nyakunkba hagyta, mellyet ha szintén ez idő szerént költség és fáradtságunkkal el kerültünk legyen is, de hogy többször elől ne kerüllyön, sőt még a nevezeti is végképpen el töröltessék, azon igyekezzenek ablegatus urak, a kamarának tett minden eddig tett helytelen praetensioi vég képpen eltöröltessenek és Directori Hivatal többször közöttünk ne is halattassék, bizvást declarálhatták az egész Districtus nevével, hogy készebb leszen akarmely extrémitásra fakadni, mint a statusaval egyenesen ellenkező Directori Hivatalt maga felsőségének meg esmérni, vagy hogy a leg kisebb dolgokban is belé tekinthessen és hogy ez eránt az ország tekintetes statusi is inkább capacitaltassanak, a Camara ellenünk való helytelen praetensioinak eredetit, folyamattyát, végit és hogy az 36