Nyakas Miklós: A hajdúvárosok országgyűlési képviseleti jogának elnyerése 1790-1791 / Hajdúsági Közlemények 17. (Hajdúböszörmény, 1992)

Tartalom

Mindez azonban nem így történt! II. József politikája olyan mérhetetlen felháborodást okozott nemcsak Magyarországon, hanem az egész birodalomban, hogy az eleve bukásra volt kárhoztatva. 1790. január tizedikén Brüsszelben a belga rendi gyűlés kimondta Belgium függetlenségét s azt, hogy az ország kilép a Német-Római Császárság kötelékeiből. 1790. január huszonhatodikán a halálos ágyán fekvő császár három kivételével visszavonta Magyarországot illetően valamennyi rendeletét; ez tehát a Mária Terézia-kori állapotok visszaállítását jelentette. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy 1790. január 31-én II. Frigyes Vilmos porosz király szövetséget kötött 111. Szelim szultánnal II. József ellen. Poroszország így a kibontakozó magyar nemesi ellenállás számára mintegy természetes szövetségesnek kínálkozott. Február huszadikán meghalt József császár, s másnap Budán a Bécsből visszaszállított Szent Koronát nagy ünnepséggel fogadták. Február folyamán a nemesi vármegyék mindenütt koronaőrző bandériumokat alakítottak, egyben katonai kiképzést is adva-nekik. Ennek rejtett, de mégis nyilvánvaló célja egy felállítandó nemzeti hadsereg létrehozása volt. A Habsburg hatalom tehát rendkívül szorult, mintegy lehetetlen helyzetben volt. A nem mindennapi képességekkel megáldott II. Lipót még február folyamán Firenzéből keltezett levelében utasította fiát, Ferenc főherceget, hogy kezdje meg a koronázó országgyűlés előkészületeit, s biztosítsa a magyar rendeket arról, bogy tiszteletben fogja tartani a rendi alkotmányt, a nemesi előjogokat és az ország törvényeit. Miután megérkezett Bécsbe (március 12.), hamarosan bejelentette hivatalosan is trónra léptét, s ünnepélyesen, személyesen is biztosította a magyar és erdélyi rendeket arról, hgoy tiszteletben fogja tartani az ország törvényeit. Mindennek közjogi szempontból rendkívül nagy jelentősége volt. II. Lipót 1970. március huszonkilencedikén hivatalosan is bejelentette, hogy ez év június hatodikára Budán országgyűlést hív egybe. Időközben megfogalmazódott a magyar köznemesi mozgalom ideológiája és célkitűzése is. Ocsai Balogh Péter, a hétszemélyes tábla bírája, a radikális közmemesi-nemesi program legfőbb tekintélye szerint a Habsburg-ház, azáltal, hogy 11. József nem koronáztatta meg magát, örökösödési jogát eljátszotta, s ezért a nemzetnek A korona érkezése Budára 1790. február 24. ílUUHM'i H»iiMU'»i 10