Nyakas Miklós: A hajdúvárosok országgyűlési képviseleti jogának elnyerése 1790-1791 / Hajdúsági Közlemények 17. (Hajdúböszörmény, 1992)
Tartalom
(értsd a magyar rendeknek) új szerződést kell kötni a megkoronázandó királlyal, amelyben ki kell mondani, liogy Magyarország önálló állam, amely csak a saját törvényei szerint kormányozható, s független a Habsburg-birodalom többi országaitól. Az ügyeket a túlnyomóan köznemesekből álló szenátusnak kell irányítani, az országgyűlést pedig három évenként össze kell hívni, s lia a király ezt nein tenné, királyi meghívó nélkül is összeülhet. Magyarországnak egyesülnie kell Erdéllyel. Az egész ország lázasan készült az országgyűlésre! Az öröm a hajdúvárosokban is általános volt, hiszen az ország régi közigazgatásának visszaállítása egyben a Hajdúkerület visszaállítását is jelentette. A kerület székhelyén, Hajdúböszörményben ágyúk, puskák ropogtatása közben nagy népünnepélyt rendeztek, ökörsütéssel, ingyenes bor osztogatásával egybekötve/ 2 3* Hamarosan visszakerült a Hajdúkerület levéltára is Nagykállóból Szabolcs megye székhelyéről Hajdúböszörménybe. Mivel időközben meghalt Csanády (III.) Sámuel, a II. József alatti főkapitány, új főkapitány választásra is sor került. Erre a tisztségre a Szoboszlón lak ójablonczay Petes Jánost találták alkalmasnak. Kifejezett helyettese ekkor még nein volt, távolléte esetén az ügyeket Harangi Sámuel „surrogatus" (kijelölt) főkapitány intézte. A Hajdúkerület hivatalos újjáalakuló közgyűlését 1790. február tizenötödikén tartották, s ekkor a Hajdúkerület lejegyzőjévé Nánási Oláh Mihályt választották/ 2' 1* Gélszerű itt megemlékeznünk a hajdúkerületi főkapitány választási rendjének alakulásáról, amely ugyan nem tartozik szorosan az országgyűlési képviselet kérdésköréhez, de amely mégis élesen vetődött fel az 1790/91. évi diétán. A főkapitányi tisztség ugyanis abban a formában, ahogyan létrejött, átmeneti képződménynek tekinthető, mivel azonban a Hajdúkerület fennállta alatt a tisztség lényege végeredményben nem változott, egyben archaikussá is vált. A kerületi főkapitányt ugyanis az egyes városok küldöttei választották, így meg kellett felelni választói akaratának, ugyanakkor az államhatalom erősítette meg tisztségében, tehát a felsőbb szervek elvárásainak is eleget kellett tennie. Egyszerre volt tehát választott s egyl>en államilag kinevezett hivatalnok, s így mintegy egy személyben egyesítette a nemesi vármegyék főispáni és alispáni funkcióját. A főkapitány így mintegy kettős szorításban tevékenykedett/ 2 5* Mivel az 1790/91-es országgyűlésen sikerült elhárítani a kamarai függést és a Helytartótanács felügyelete alá kerülni, a központi kormányszékek, mindenekelőt t az Udvari Kancellária úgy próbálta enyhíteni a központi kormányzat befolyásának nyilvánvaló gyengülését, hogy kérdésessé tette a főkapitány választási rendjének eddigi gyakorlatát. A követként az országgyűlésen tartózkodó főkapitány - Jablonczay Petes János - 1790. december tizedikén azt írta a Hajdúkerületnek, hogy a „Felséges Gancellárián is most agitáltatik az Electio vagy Szabad Választásdolga"/ '* Jablonczay t ugyanis a régi mód szerint választották meg, ennek jogosságát azonban a Kancellária kétségbe vonla, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hajdúvárosok állítsanak három személyt, s ezek közül az uralkodó jelölje ki a főkapitányt. Ebben a hajdúvárosok jogaik egyértelmű csorbítását látták, teljesen jogosan, nyíltan ugyan nem tartották tanácsosnak szembeszállni a Kancellária véleményével, ezért azt hangoztatták, hogy Jablonczay megválasztása csak az országgyűlés időtai taniára szól. A helyzet tisztázásra a két követnek sikerült azt elérnie, hogy az uralkodónál kihallgatást nyerjenek, amelyen természetesen más ügyek is szóba kerültek/ 2 7* II. Lipőt váratlan fordulattal megkérdezte, „hogy hát most ki a' Kapitány?". Jablonczay Petes János erre a következőt válaszolta: „En vagyok Felséged engedelmével". A király azonban ennyivel nem elégedett meg, hanem rákérdezett arra is, hogy ki választotta erre a tisztségre. Ekkor Jablonczay kifejtette a hajdúvárosok eddigi gyakorlatát: „Felséges Uram! Hajdú városok több szabadságai között ez is mind ez ideig szakadatlanul meg volt, hogy magok választoltak magoknak kapitányt, és a'mikor aA múlt Eszterndőben februáriusban azon régi szabadságok szerint választottak Kapitánynak, azonnal Felségednek alázatosjobbágyi kötelességek szerint meg jelentették és Felséged is azon választást meg hagyni kegyelmesen méltóztatott." Az ügy végül akként oldódott meg, hogy a Kancellária az országban kialakult feszült helyzetre való tekintettel az ügyet mintegy ad acta telte, s nein követelte a már kész helyzet megváltoztatását. A hajdúkerületi két követ 1791. januárjában azt jelentette haza, hogy a főkapitányt tisztségében hivatalosan is megerősítették, sőt a kiadott dekrétumba „világosan belé vagyon téve a Nemes Városok szabad választása"/ 2 8* 11
