Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Polgár Első írásos említése korai, a v áradi regesztrum 1229. évi esete említi. Eredetileg valószínűen várbirtok lehetett, s többféle névmagyarázat közül a legvalószínűbb az, hogy a nagyközség neve eredetileg anynyit jelenthetett, mint a „várhoz szolgálattal tartozók faluja". Változatos középkori birtoktörténete során, értvén ez alatt a község nagy kiterjedésű határába az évszázadok alatt elpusztult egykori falvakat is, Polgár és Szentmargita 1501-ben került véglegesen az egri káptalan kezére. A ti zenötéves háború, a Bocskai-szabadságharc, majd az ezt követő második hajdúfelkelés során létrejövő jogbizonytalanság, illetve az általános politikai helyzet eredményezte, hogy a hajdúk kielégítése érdekében Homonnai Drugeth Bálint főkapitány, császári biztos 1608 áprilisában Szikszón kelt levelében a hajdúknak adományozta Polgárt és Szentmargitát. E jogilag tulajdonképpen törvénytelen állapotot a hajdúvitézek mindaddig fenntarthatták, amíg tényleges katonai Polgár címere erőt jelentettek. A török kiűzése után azonban az eredeti tulajdonos, az egri káptalan pert indított egykori tulajdona visszaszerzéséért, amelyet meg is nyert, s hosszas huzavonaután ahajdúk Polgárt 1717-ben üresen hagyták. A káptalan a mezővárost 1727-ben telepítette újjá, immár felvidéki eredetű, katolikus vallású jobbágyokkal. A helység változatos története folyamán különböző címereket használt. Az általunk legkorábbról ismert címeres pecsétlenyomat a hajdúvárosi korszakból való, s egy 1666-ban kelt iratról ismeretes. Egyébként évszám nélküli. A címerkép a következő! Zárt pecsétmezőben heraldikailag balra forduló, szablyát tartó jobb kéz, a kard hegyétől pedig balra fogyó félhold, jobbra pedig hatágú csillag. Körirata: POLGÁR VARVSA PETSET. Polgár következő pecsétnyomója eredetiben ránk maradt, s szintén a hajdúvárosi korszakból való. 1697-ben készült. Körirata: POLGÁR VARASA PECSETI. Címerképe szembenálló, egész alakos, jobbjában görbe kardot tartó, balját csípőjére helyező, fején jellegzetes hajdúsüveget viselőhajdúvitéz. A hajdúvitéz két oldalán egyenlően elosztva az 1697-es évszám olvasható. Polgár hajdúvárosnak, mint fentebb láthattuk, volt korábban is címeres pecsétnyomója, az új készíttetését az ekkortájt meginduló nagy per indokolhatja. A címer jól beleillik a hajdúvárosi címerek sorába, s egyértelműen a katonai vitézséget, a hajdúk katonai erényeit hangsúlyozza. Az egri káptalan által telepített jobbágyközösség természetesen teljesen más címeres pecsétnyomót, így más címert is használt. Közvetlenül az újratelepítés után, 1729-ben, a jobbágyközösség pecsétnyomót készíttetett, amelynek a körirata a következő: SIGILLUM CAPITULI AGRIENSIS OPIDI POLGÁR 1729. Azazazegri káptalan Polgár mezővárosának pecsétje. Maga a körirat érthető módon erőteljesen - egyébként szokatlan módon - hangsúlyozza az egri káptalan birtokjogát. A köriraton 90