Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

belüli címerkép a következő. Heraldikailag jobb oldalon a népi építészet jegyeit viselő római katolikus templom áll, a tornyán alul ajtóval, felette két ablakkal, a toronysisak alatt a vigyázók számára készített kerengővel. A templomtoronytól kissé balra Mária-jel. Heraldikailag balra a földön állva fölszállni készülő sasmadár látható, amely félreérthetetlen utalás az egri püspökségre, illetve káptalanra, amelynek védőszentje Szent János evangelista, akit az egyházi ikonográfiában sasmadárral jelenítenek meg. A címerkép szimbolikája tehát nyomatékosan húzza alá a köriratban hangoztatottakat. A mezőváros 1750-ben új, címeres pecsétnyomót készíttetett. Ennek körirata így hangzik: SIGIL^ LUM CAP. AG. OPIDI POLGAR 1750. A rövidítések feloldása után: Az egri káptalan Polgár mezővárosának pecsétje. A szöveg tehát lényegében változatlan, de arövidítésekmiatt az egri káptalan birtokjogának hangsúlyozása talán kevésbé kiemelt. A címerkép gyakorlatilag változatlan, azzal a különbséggel, hogy a templomkép godonsabban megmunkált, a toronysisak pedig jellegzetesen hagymakupolás, barokk stílusú. Valószínű magyarázata az, hogy az újratelepítés után nyilván hevenyészve felépített templom helyett ekkorra barokk stílusban épült, új templom készült. Tekintettel arra, hogy Polgár a 18. század elején véglegesen kivált a nagyhajdú városok sorából, s nem volt többé a Hajdúkerület része, sőt 1717-ben hajdú lakossága pusztán hagyta, s jelenlegi népessége a káptalani telepítés eredményeként jött ide, célszerű címerképként a 18. századi címerképet meghatározni. E szerint Polgár címere a következő! Ezüst alapszínű, szokásos pajzsban elhelyezve, a pajzs alsó harmadában lévő zöld mezőben heraldikailag jobbra lévő barna színű, a fent leírt módon ábrázolt templom, kék színű Mária-jel ábrázolondó, míg heraldikailag balra a zöld mezőn álló, felszállni készülő, barna színű sasmadár. 91