Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Monostorpályi A pályi monostor 1222-ben bukkan fel, s minden bizonnyal az Ákos-nem alapítása. Magára a falura utaló adatunk azonban már 1219-ből is van. Az 1234. évi kolostorjegyzék szerint maga a monostor a premontreieké volt. A falu 1322-ben Debreceni Dósa birtoka. Papja többször felbukkan a pápai tizedjegyzékben (1332/37). A község maga egyébként azonos eredetű Hosszúpályival. Monostorospályi névvel 1552-ben harminc telekkel írták össze. A község a jelek szerint a török hódoltság alatt sok viszontagságon ment keresztül, s az 1692es összeírás nem említi, amely azonban nem feltétlen bizonyíték a tartós elnéptelenedésre. Minde_ i t nesetre a falu a 18. és 19. századV —

y ban vármegyei köznemesi csalá\ •• / dok birtoka. Lakossága magyar és református, amely közvetett "N

Ç " bizonyítéka a falu bizonyos mértékű, folyamatos lakottságának. A falu mindenesetre 1737-ben cíMonostorpályi címere me

rf pecsétnyomo^t készíttetett, amely egyertelmu bizonyítéka a szilárd falusi közigazgatás, faluközösség létezésének. Címerképét is a fenti pecsétnyomó lenyomatának alapján ismerjük, amely az úrbéri felméréshez készült, s 1769. dec. 6-án kiállított, úgynevezett úrbéri kilenc kérdőpontról ismeretes. A lenyomat körirata akövetkezó: MONOSTOROS PALJ PECSETI1737. A köriraton belüli címerkép a következő: Ovális alakú pajzsba foglalva heraldikailag balra álló, élével balra, mintegy kifele néző ekevas, heraldikailag jobbra pedig búzakéve. Az ovális alakú pajzs szélét cifraság övezi. A fentiek alapján a falu címerképét a következőképpen adhatjuk meg. Szokásos kék színű címerpajzsban ezüst színű ekevas és arany színű búzakéve. 66