Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Ártánd A megye írásban egyik legrégebben említett faluja. 1075-ben I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak adta 120 háznéppel együtt. Kötölességük volt évente tizenkét ötéves disznót adni s e szolgáltatásból ered a falu neve is. 1209-ben a pápa megerősítette az apátságot a falu birtokában. Említik 1291/4-ben és 1332/4-ben is. Az apátság kezéből a Sártványvecse nemzetség birtokába került, majd ezek kihaltával 1500 táján az Artándyakra szállt. 1552-ben tizenöt telekkel írták össze. Viszonylagos jelentéktelenségének oka az, hogy a különben tragikus véget ért familia nem helyben, hanem a szomszédos Kereki várában székelt, amely egyben uradalmi központ is volt. Lakosai a 16. század második felében református hitre tértek, s a közeli váradi vár árnyékában húzódtak meg. A falu pusztulása valószínűen Várad török kézre kerülte után (1660) következhetett be, mindenesetre a Várad visszafoglalása évében készült összeírás lakatlannak jelzi, illetve nem említi. Elnéptelenedése átmeneti lehetett, s a 18. század első felében már újra néptartó hely. A kis határú falu a 18. és 19. században vármegyei köznemesek birtoka, a 19. század derekán jelentős majorsági birtokkal. Dohánytermesztéséről vármegyeszerte nevezetes volt. Tipikus jobbágyfalu képe bontakozik tehát ki előttünk, s ennek megfelelő volt a falu címerképe is. Az úrbéli felméréshez készült úgynevezett kilenc kérdőpontra adott választ a falu címeres pecsétnyomóval hitelesítette, amelynek köriratából csak az ... ARTAND ... olvasható. A köriraton belül címerképként ekevasat helyeztek el. Ennek ábrázolása gyakori jobbágyfalvaink esetében, s jól jelzi azt az erős érzelmi kötődést, amelyet a magyar parasztság az eke ezen legfontosabb vas alkatrésze, s ezzel áttételesen a föld iránt érzett. A fentiek alapján Ártánd címerét a következőképpen határozhatjuk meg. Szokásos kék alapszínű címerpajzsban élével felfelé állított, heraldikailag élével balra fordított ekevas. Artánd címere 41