Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Bakonszeg A Sárréten fekvő község neve írásos forrásokban csak a 15. században (1434) bukkan fel, valószínűsíthető azonban, hogy a falu településtörténeti előzményének tekinthető az 1283-ban szereplő Aka község, amely a Zovárd — nem örökölt birtoka volt. Bakonszeg falut 1552-ben hat jobbágytelekkel írták össze, s ekkor Isakai Osvald birtoka volt. Lakottan élhette át a sok vészt hozó 17. századot, mert 1692-ben hét családdal tartották számon. A 18. században népessége gyorsan gyarapodott, s 1720-ban már negyvenegy jobbággyal írták össze. A 19. század derekán földesurai a Vayak és a Rhédeyek voltak. Földréjől a korabeli leírás megjegyezte, hogy az általában lapályos, ingoványos és szikes, de némely részei igen jól megtermik a gabonát, a zabot. Szénatermése bőséges. Mivel a Berettyó a falu alatt folyik, halban is bővelkedik. Megemlíthetjük itt, hogy az Bakonszeg címere ^ szomszédos, de ma a közseghez tartózó rusztakovacsiban élt élete utolsó évtizedeiben a magyar felvilágosodás nagy alakja, Bessenyei György. A község első általunk ismert címeres pecsétnyomója 1738-ból származik. Körirata a következő: BAKONSZEG FALV PECSETI 1738. Címerképe a természeti környezetre, a Sárrét mocsárvilágára és a halban bővelkedő Berettyóra utal. A pecsétmező felső harmadában ugyanis heraldikailag balra forduló rák látható, ez alatt a középső harmadban heraldikailag jobbra úszó hal, míg az alsó harmadban heraldikailag balra forduló teknősbéka. A pecsétmező felett jól kivehető a koronára utaló jelzés, illetve két oldalon sisaktakarókra való utalás. Bakonszeg címerét ennek alapján a következőképpen rekonstruálhatjuk. Kék alapszínű pajzsban, a pajzsmező felső harmadában heraldikailag balra forduló, arany színű rák látható, míg a pajzsmező középső harmadát ezüst színű, s heraldikailag jobbra úszó hal foglalja el. A pajzs alsó harmadában pedig fejjel heraldikailag balra néző, arany színű teknősbéka. A pajzs felett ötágú, arany korona látható, s a pajzsot sisaktakarók díszítik, amelyek jobbról kék-arany, balról pedig kék-ezüst színűek. 42