Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)
Levéltári- és irodalmi források A magyar országgyűlés 1898-ban törvényt alkotott az országban lévő települések neveinek szabatos meghatározására, s ez alkalommal sor került a községi és városi címerhasználat felülvizsgálatára is. Az 1898/4. tc. értelmében felállított Magyar Országos Községi Törzskönyvi Bizottság munkálatai különösen a kisebb települések címereinek meghatározásánál voltak nélkülözhetetlenek, hiszen a századforduló tájt még olyan forrásokhoz is hozzájuthattak, amelyek ma már esetleg nem érhetők el. A Magyar Országos Községi Törzskönyvi Bizottság munkálatainak anyaga e könyv egyik fontos forrása, s csak sajnálhatjuk, hogy az nem teljes. Különösen hiányos a tulajdonképpeni Hajdú megyére vonatkozó rész. Jelenlegi őrzési helye: Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. Budapest. Hasonlóan fontos forrás az úrbérrendezés anyaga, elsősorban az úgynevezett úrbéri kilenc kérdőpontra adott felelet. Az iratot ugyanis a jobbágyközségeknek a hitelesség okáért le kellett pecsételniük saját, hiteles pecsétnyomójukkal. Elvileg ezért itt meglelhetők az egyes községek 18. századvégi címeres pecsétnyomóinak lenyomatai. Az úrbérrendezési anyag, beleértve a kilenc kérdőpontra adott feleletet is, a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban található. A megye egykori szabolcsi részei miatt esetenként meg kellett nézni Szabolcs-Szatmár megye Levéltárát is. Szerencsésnek mondható, hogy a bihari részek úrbérrendezési anyaga is Debrecenben a megyei levéltárban található. A kutatásokhoz támpontot is nyújtott az egyes községek önálló levéltári anyaga. Jól használható levéltári forrásnak bizonyult a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára is, elsősorban a papi és tanítói díjlevelek állaga, amelyet esetenként a címeres községi pecsétnyomójával is hitelesítettek. Értelemszerűen ez a levéltári állag gazdag tárháza a más szempontból használható egyházközségi pecsétlenyomatoknak. Az általános heraldikai munkák közül különösen használható volt számunkra dr. Nyáry Albert: A heraldika vezérfonala. Bp. 1886., Kállay István: A történelem segédtudományai. Bp. 1986., Szentpétery-emlékkönyvből különösen Donászy Ferenc tanulmánya (Emlékkönyv Szentpétery Imre születésének hatvanadik évfordulójának ünnepére. írták tanítványai) Bp. 1938. Feiszt György: Rövid magyar címertan és pecséttan. Bp. 1986. és nem utolsó sorban Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Bp. 1983. A helytörténeti vonatkozású munkák közül haszonnal forgattuk a megye egykori szabolcsi részeire vonatkozóan a Pecsétnyomatok és címerek Bereg, Szabolcs és Szatmár megye településeiből (szerk. Csermely Tibor-Takács Péter) Nyíregyháza, 1988., Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város (szerk. Csobán Endre) Bp. 1940. és Debrecen sz. kir. város. A város múltja, jelene és jövője rövid áttekintésben (szerk. Kiszely Gyula) Bp. 1931. és Debrecen története 1693-ig (szerk. Szendrey István) Debrecen, 1984. Egyes helytörténeti munkák közül hasznosítottuk Hajdúdorog története (szerk. Komoróczy György) Gyula, 1972., Hajdúnánás története (szerk. Rácz István) Hajdúnánás, 1973, {Barcsa János) Hajdúnánás város és a hajdúk történelme. Hajdúnánás, 1900., Hajdúböszörmény története (Debrecen, 1973), Báránd története és néprajza (szerk. Balassa Iván) Debrecen, Herpay Gábor: Földes története. Felhasználtuk & Múzeumi Kurir 37., 42. és 46. számát valamint az Újvárosi Dolgozatok 4. füzetét (A jobbágyvilág és a szabadságharc eszméje Balmazújvároson). Fontos adatokat merítettünk a következő munkákból: Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 1940, Bunyitay Vince: A váradi püspökség története az alapítástól a jelenkorig. 2.k. Nagyvárad, 1883. és 3.k. Uo. 1884. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I-IV. k. Pest, 1851. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978., Györffy György: Az Árpád—kori Magyarország történeti földrajza I. Bp. 1987., Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében. 1692. Bp. 1943. Bakonszeg története és néprajza (szerk.: Újvári Zoltán) Bakonszeg, 1990. Figyelembe vettük a következő pecsétnyomat leírásokat: Századok, 1872. évf. 278., 1873. évf. 142. és 650-651., 1875. évf. 565-566. 118
