Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

Jelentés dr. Vargha Gyulának, az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság elnökének a központi (nagyváradi) járás területén lévő községi címerekről Biharvármegye margittai járása 5 községének czimerügyében 1911. május 8-án 5915/eln. szám alatt kelt átiratára — a közlemények visszazárása mellett — a következőkről van szerencsém értesíteni Méltóságodat. 1. Berettyószéplak (Széplak) község legrégibb pecsétje, annak 1770. évi urbáriumára (Httó; Tab. Urb.) van nyomva. A pecsét „Szép Laki Pecset Anno Domini 1720" köriraton belül czimerül: pajzsot mutat, melynek mezejében hegyével fölfelé és élével (heraldikailag) balra fordított ekevas lebeg. Az ekevastól jobbra egy, balra pedig három stilizált rózsa látható. A pajzson szembefordított sisak nyugszik, melynek disze szintén stilizált rózsa. A pajzsot mindkét oldalt sisaktakarók övezik, melyek fölött jobbról F, balról M betű olvasható, melyeknek értelme azonban, most már ismeretlen előttünk. Ugyanezt a czimert látjuk a községnek „Széplak M(ező) V(áros) Pecsetje 1838" köriratú pecsétjén, mely annak 1847. évi iskolai szerződésére (Httó; 1848. Közokt. elemi fons 17. pos. 45.) van nyomva, valamint a gyűjteményünkben őrzött és a község által most beküldött lenyomatokon is. A község új pecsétjén tehát a leírt legrégibb czimer volna vörös szinü czimerpajzsba foglalva alkalmazandó. Az ekevas arany, a rózsák ezüst, a foszlányok jobbról kék-arany, balról pedig vörösezüst szinüeknek ábrázolandók. 2. Erbogyoszló (Bogyoszló) község bélyegzőjének beküldött lenyomata Biharvármegye czimerét mutatja. Minthogy ez a czimer a községet meg nem illetheti s annak használata közjogunkba ütközik, Biharvármegye alispánja erről értesítendő és figyelmeztetendő, hogy a községet a czimer további használatától tiltsa el, a bélyegzőt pedig a községtől vonja be és semmisítse meg. Mivel pedig másrészt az Orsz. Levéltárnak a község czimerére vonatkozólag semminemű adata nincsen, a község felszólítandó, hogy a mostani közjogellenes czimert megelőző igazi czimerét mentül régibb iratokra (különösen az 1850-es évekig visszanyúló községi előirányzatok között) nyomott pecsétlenyomatokkal vagy a netalán birtokában levő régi pecsétnyomók bemutatásával igazolja. 3. Genyéte községnek legrégibb pecsétje, mely annak 1847. évi iskolai szerződésére (Httó; 1848. Közokt. elemi fons 17. pos. 45.) van nyomva, „F(alu) P(ecsétje) Genite" köriraton belül czimerül: hegyével fölfelé és élével (heraldikailag) jobbra fordított ekevasatmutat. Az ekevas tói balra búzakai ász lebeg. Ugyancsak ekevasat mutat a község által most beküldött 1868. évi „Genyéte Község Pecsétje" köriratú s keresztvonásokkal megsemmisített pecsétjének lenyomata is, melynek egyik példányát gyűjteményünkbe osztottam; csakhogy ezen az ekevas élével balra van fordítva s mellőle a búzakalász hiányzik. A most használatban levő bélyegzőn ismét jobbra forditott ekevasat látunk. Az új pecséten tehát, az élével jobbra s hegyével fölfelé fordított ezüst színű ekevas és-a legrégibb pecsét alapján - tőle balra lebegő arany búzakalász vörös czimerpajzsba foglalva alkalmazandó. 4. Magyarkécz (Kécz) községnek annak 1690. és 1692. évi elismervényeire (Vár. és Közs. Ir.) nyomott pecsétei nem czimert, hanem csak valami czifraságot mutatnak. Az 1823. évi keresztvonásokkal megsemmisített pecsétnyomónak a község által most beküldő:, lenyomatai, melyeknek egy példányát gyűjteményünkbe osztottam, „Ketz Helyseg Petsetje 1823"köriraton belül czimerül: földből kinövő három búzakalászt mutat, melytől (heraldikailag) jobbra lombos fa, balra pedig négyfürtü szőlőtőke látható. A most használatban levő bélyegző, melynek lenyomatát szintén gyűjteményünkbe osztottam, ötágú czimer koronával födött pajzsba ugyanazon czimermotivumokat mutatja, csakhogy helyesebb elrendezésben. E czimerben t. i. középen lombos fa, tőle, jobbra lebegő szőllőfúrt, balra három, földből kinövő búzakalász látható. Az új pecséten tehát, a most használatban levő czimer a szokásos ezüst czimerpajzsba foglalva alkalmazandó, csakhogy a lebegő szőllőfürt helyett, az 1823. évi pecsét alapján, a jobban megfelelő négy fürtös szőllőtőke alkalmazandó. A pajzson nyugvó czimerkorona meghagyandó. 5. Margitta község legrégibb pecsétje a községnek 1692. évi elismervényére (Vár. és Közs. Ir.) van nyomva. E pecsét, mely a körirat betűi után Ítélve valamely régi, XIV. századi pecsét alapján készült. ,,S(igillum?) Civitatis D(e?) Margita" köriraton belül czimerül: sziklán álló, (heraldikailag) jobbra fordult, kiterjesztett szárnyú, két lábú sárkányt mutat. Ugyanezen pecsét lenyomatait, melyeknek egyikét gyűjteményünkbe osztottam, a község is beküldötte. A „Civitatis Margita 1818" köriratú pecsét 103