Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei / Hajdúsági Közlemények 16. (Hajdúböszörmény, 1991)

azonban, a sárkányt hal fölött lebegve, a ,JVÍargitta M(ezd) Város 1870" köriratot viselő pecsét pedig halon állva ábrázolja. E két pecsét lenyomatát a község beküldötte s gyűjteményünkben is megvan. Ugyanitt őriztetik Margitta elöljáróságának 1866. ápr. 4-én 287. szám alatt az érmelléki járás főszolgabirájához intézett jelentése, mely szerint a „czimer, mely eredetileg... krokodilus alak volt, onnan származhatott, mert Margittának délkeleti részét.... csádés lapály környékezte ..., hol régibb monda szerint krokodilus is tanyázott volna". E képtelen magyarázat helyett, a czimer eredete és jelentése egyszerűen az, hogy a benne ábrázolt kövön ülő sárkány nem más, mint a Herman nemzetségbeli himeves Kerekegyházi Laczkfyak czimere, akik Margittát a XIV. században birták (V. ö. Karácsonyi: Magyar Nemzetségek. II. 180. 1.) 1421-ig, amikor (dr. Csánki D. Magyarország tört. földr. I. 616., 630.) a Csákyak birtokába jutott. Az új pecséten tehát a kövön ülő, jobbra fordult sárkány a szokásos czimerpajzsba foglalva alkalmazandó. Minthogy pedig a Kerekegyházi Laczkfyak czimerében, Csorna József (Magyar Nemzetségi Czimerek. 95—99. 11.) megállapítása szerint a pajzs szine: vörös, a sárkány pedig arany volt, ennélfogva a község új pecsétjén is ezek a színek jelzendők. Mind az 5 czimerügy a községekkel közlendő és a válaszok beérkeztével - a 2 alattiak kivételével - a Belügyministerium elé terjeszthető. Budapest, 1913. junius 2-án dr. Csánki orsz. főlevéltárnok, min. osztálytanácsos. 104