Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)

Tartalom

Nánási Oláh Mihály és Diószegi Sámuel feltétlenül közelről ismerhette egymást, hiszen egyazon évben — 1760-ban — születtek, együtt tanulhattak, s Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben is gyakran találkozhattak. Földi János — aki egyébként Nagyszalontán született — öt évvel volt idősebb Nánási Oláh Mihálynál. A Debreceni Kollégium elvégzése után a pesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet, s Kiskunhalas és Szatmár érintése után 1791-ben került Hadházra, s vállalta el a Hajdúkerület tiszti orvosi teendőit. Hivatali beosztásából adódóan szoros kapcsolatban állott Nánási Oláh Mihállyal, aki ekkor már a Hajdúkerület főjegyzője, majd nemsokára (1793-ban) alkapitánya is lett, s ebben a minőségben Földi János hivatali feljebbvalója. Felvilágosult szellemű, tudós egyéniség volt, Csokonai barátja, Fazekas Mihály sógora. Rendkívül sokat tett a magyar botanika és állattan felvirágoztatásáért. Kéziratban maradt munkájából Diószegi és Fazekas is sokat merített.

4

8 A hajdúdorogi származású Görög Demeter szintén egy évben — 1760-ban — született Nánási Oláh Mihállyal. A kor egyik legnagyobb hatású kultúrpolitikusa, író, szerkesztő, udvari tanácsos, az irodalmi élet szervezője, mecénása. A Magyarország vármegyéit ábrázoló térképgyűjteménye máig a kor egyik legjobb kartográfiai alkotása. Életútja azonban egészen másként alakult, amelyben nyilván közrejátszhatott görög katolikus vallása és neveltetése. A távoli Bécsbe kerülve sem szakadt meg teljesen kapcsolata szülővárosával és a Hajdúkerülettel sem, de aktív szerepet már nem vállalt.

4

0 Jellemző módon 1809-ben, a főkapitány választáskor ő volt az első számú jelölt,

5

0 de a megbízatást tiszteletteljesen visszautasította.

5

1 Mindenesetre olyan egyéniség volt, akinek tevékenységére. működésére és szellemi kisugárzására a hajdúvárosokban is figyeltek, s akire büszkék is voltak.

5

2 S mindez nem kevés! Nagyjából ezeket a szellemi hálókat jelölhetjük ki, amelyek a Hajdúkerület főkapitányát az akkori magyar szellemi élet csúcspontjaihoz kötötték. Nánási Oláh Mihály azonban másfajta kapcsolatrendszert is kiépített, amely lehetővé tette számára azt, hogy a mikroközösségben, a hajdúvárosok társadalmán belül s a környékbeli vármegyékben otthonosan mozoghasson. Először talán a családjában betöltött szerepére kell utaljunk. A kor patriarchális gondolkodásmódjának megfelelően a rokonság körében fel48 Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez). A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1975. (Módy György és Szabadfalvi József közreműködésével, szerk. Dankó Imre), Debrecen, 1976. 647—774. 49 Molnár József: Görög Demeter. 1760—1833. Debrecen, 1975. 5Q H.-B. M. L. IV. A. 502. a. 17. H.-ker. jkv. 1809. febr. 9. Első helyen szerepel Görög Demeter. ..a Korona Örökös Herczeg Ferdinánd" nevelője. 51 Molnár J. i. m. 11. 52 Jablonczay Petes János 1791. március elsején a következőket írta haza: „A Tekintetes Districtus számára egy jeles könyvet most is acludalok, melynek ez a fellyül írása vagyon: Planum Eruditae Societatis Hungáriáé. Nemes Városoknak a többek között az a consolatioja lehet benne, hogy a kik ezen Tudós Magyar Societast meg érdemiették, azok között számláltatik Hazánk kedves fia, ifjabb Görög Demeter Uram, a kinek dicséretes minéműségei ezen könyvben is le vágynák írva". H.-B. M. L. IV. A. 502. b. F. 4. No. 96. 1791. 21