Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)
Tartalom
Horeczky Aloisia asszony. 3 4 A harmadik fiú — András — szintén a Hajdúkerület vezetésében töltött be fontos szerepet, mintegy folytatván apja örökét* 1809-ben perceptor lett. 3 5 A negyedik fiú — József — szintén nem elhanyagolható közéleti szerepet játszott, hiszen Nánás városának hadnagyi tisztét is betöltötte. Módos nánási armalista nemesi családból nősült, felesége ölyvedi Vad Júlia. 3 6 Egyedül Sámuelről nem tudunk semmit mondani, de ez egészen természetes, ugyanis tizenegy éves korában meghalt. Élt 1764-től 1775-ig.37 Ez a családi háttér nagyon sokat megmagyaráz a későbbi kerületi főkapitány gondolkodásvilágából, magatartásmódjáról és kapcsolatrendszeréről, a rokonsághoz, a szűkebb—tágabb környezethez való viszonyáról. Nánási Oláh Mihály neveltetéséről, indíttatásáról viszonylag keveset tudunk ugyan, de az bizonyosan rendkívül gondos lehetett, s erre a család anyagi biztonsága is mintegy fedezet volt. Alsófokú tanulmányait a helybeli, jóhírű partikulában kezdhette, amely kezdettől fogva a Debreceni Kollégium körzetéhez tartozott, onnan kapta a rektorokat, s a szellemi neveltetést is az anyaiskola határozta meg. Az elemi tagozat elvégzése után került az úgynevezett gimnáziumi tagozatba, amely döntően latinos és protestáns műveltséget adott, illetve bizonyos történelmi és földrajzi ismereteket. Az erőszakos ellenreformáció miatt a XVIII. században a nánási partikula is nehéz időket élt át, a város és a helyi társadalom áldozatkészsége azonban átsegítette a legkomorabb időkben is. A protestáns közösség ugyanis az iskolát az élet legszervesebb részének tartotta. A partikulába ugyan csak fiúk járhattak, de már 1765-ben tudunk leányiskoláról is. 3 8 Nánási Oláh Mihály tanulmányait a helyi partikulában 1776-ban fejezhette be, hogy azt rövidesen a híres Debreceni Református Kollégiumban folytathassa. 3 9 S mindez rendkívül sokat mond! A legmagasabb fokú, hazai protestáns képzésben részesült, s szert tett azokra az elengedhetetlen ismeretekre, amelyek későbbi pályafutása alatt nélkülözhetetlenek voltak. így a latin nyelv alapos ismeretére és a jogászi műveltségre, amely nélkül komoly politikai pályát a korabeli Magyarországon bajos lett volna befutni. Négy professzort kell kiemelnünk, akik Nánási Oláh diákoskodása idején meghatározták a Kollégium szellemi életét: Hatvani Istvánt, Szathmári Paksi Istvánt, Varjas Jánost és Sinai Miklóst. Valamennyien a magyar szellemi élet kiválóságai voltak. Az ekkor már legendás hírű Kollégium a maga évszázados hagyományaival olyan szellemi légkört teremtett, amely az ott végzők számára egy életre szóló útravalót jelentett. A kollégiumi törvények egyébként 34 Uo. A horkai Horeczky család felvidéki eredetű, katolikus vallású főrendi család. Ide benősülni Hajdúnánásról, kálvinistaként nem lehetett könnyű. Vö.: Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1859. 5. k. 138. 35 Uo. És uo. IV. A. 502. a. H.-ker. prot. 1809. febr. 9. 36 Uo. A Vad famíliára lásd Herpay G. i. m. Nagy Iván: i. m. 12. k. 4—5. Gömör, Szabolcs és Bihar megyékben honos családként említi. 37 H.-B. M. L. XIII. 31. 1. 38 Bajkó Mátyás: Egyházszervezet és iskolarendszer. Hajdúnánás története (szerk. Rácz István), Hajdúnánás. 1973. 338. 39 TtREL 228. e. 1. 180. 18
