Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 / Hajdúsági Közlemények 15. (Hajdúböszörmény, 1987)

Tartalom

szigorúan szabályozták a diákok mindennapi életét, így megkövetelték a tisztességes viselkedést, a társadalmi normák betartását, az előírt öltözé­ket, a szorgalmas tanulást. A tegapróbb kihágást is szigorúan büntették. 4 0 Nánási Oláh Mihály 1777. április huszonegyedikén írt alá a kollégiu­mi törvényeknek, amely az akadémiai tagozatra való beiratkozást jelen­tette. Az akadémiai tagozaton ekkor két filozófiai, egy jogi és két teoló­giai kurzus (évfolyam) indult, s Nánási Oláh Mihály a jogi tanulmányok­ra jelentkezett. 4 1 A Kollégium legnevesebb tanárai tanították. Szathmári Paksi István (1719—1791) a teológia tudományára oktatta. Marosvásárhelyen szüle­tett, s felsőbb tanulmányait Sárospatakon, az Odera melletti Frankfurt­ban és Franekerben végezte. 1747-ben lett a Kollégium tanára. Magyar és latin nyelvű munkák szerzője. Hatvani Istvántól (1718—1786) filozó­fiát, orvostant és matematikát hallgathatott. Korának máig híres termé­szettudósa, aki tanulmányait szintén külföldön fejezte be (Basel és Hol­landia). Több latin és magyar nyelvű természettudományi, teológiai és bölcsészeti munka szerzője. Varjas János a katekizmusra, hitvallásra, szimbolikára és a hebraicára (zsidó nyelvre) oktatta. Varjas (1721—1786) tanulmányait szintén külföldi protestáns egyetemeken fejezte be. Tanult Zürichben és Utrechtben. Sinai Miklóstól (1730—1808) tanulta a latin nyelvet és a történelmet. Sinai Debrecenben, Bécsben, Oxfordban, Gro­ningenben és Franekerben tanult, majd hazatérve előbb Kunmadarason lelkész, 1760--1Ó1 pedig a Kollégium tanára. Kiválóan képzett tudományos elme volt, akinek az élete azonban a későbbiekben tragikusan alakult. Az egyházpolitikai küzdelmek központjába kerülve 1803-ban tanári állásá­ból is elmozdították. 4 2 Nánási Oláh Mihály diák-elöljárója (seniora) Kehi Mihály volt, aki legációban egy ízben Böszörményben is megfordult. 4 3 Nánási Oláh Mihály egyébként maga is gyakran ment legációba, amely a maga gazdag élményanyagával és emberi kapcsolataival mara­dandó nyomot hagyott benne. 1778 húsvétjére Piricsére és Encsencsre (Szabolcs megye) küldték, s már február hatodikán kibocsájtották őket. Ez év karácsonyán is volt legációban, ezúttal Bagoson (ma Hajdú-, akkor gyakran Kutyabagos) s akkor szintén Szabolcs megye). A legációt decem­ber tizenhetedikén kezdte meg. 1779 húsvétjén Tiszadobon (Szabolcs me­gye) volt, pünkösdkor pedig Péterszegen (Szentpéterszeg — Bihar me­gye) volt. Május tizennegyedikén kelt útra. 1780 húsvétjén ezúttal Szent­miklóson (Szatmár megye — Majtényhoz közel) volt legációban, pün­kösdkor pedig Sápon (Szabolcs megye). 40 Vö. ü. dr. Nagy Sándor; A Debreceni Református Kollégium története. Debre­cen, 1940. 41 Thury Etele: Iskolatörténeti adattár. II. k. Pápa. 1908. 332. „praestitumque ius iurandum recepti sunt sequentes Michael Oláh de Nánás". 1777. ápr. 21-ről. 42 S. Szabó J. i. m. és vö. Julow Viktor—Tóth Béla: A debreceni felvilágosodás. Debrecen története. II. k. szerk. Rácz István) Debrecen, 1981. 387—438. 43 Kehi Mihály seniorsága említve Thury Etele i. m. és a böszörményi legációja pedig TtREL II. 11. a. 2. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom