Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
mindjárt elszánják magukat valamire — Hát nem tudom ... A keleti arcvonal déli szárnya akkor még néhány hétig, legalább két hétig nyitva állt ! Mi abban a pillanatban alig tudtunk volna védekezni, vagy valami ellenlépést tenni ... Ha most hirtelen kihasználják az alkalmat... a lehetőséget (Horthyék), nekem alig lett volna más eszközöm, mint a blöff. Mindenesetre a követségen mindent összecsomagoltam". 11 6 Horthyék azonban nem használták ki a kínálkozó lehetőséget. Csupán annyi tellett ki tőlük,* hogy némi belpolitikai engedményt csikartak ki Veesenmayértől augusztus végén: a Lakatos-kormány kínevezése, a budapesti zsidóság deportálásának hivatalos felfüggesztése, néhány politikus kiengedése a Gestapo börtöneiből. Ezzel párhuzamosan augusztus végén puhatolózni kezdtek az angolszász hatalmakkal kötendő fegyverszünet kilátásai felől. Tárgyalási alapnak még akkor is az 1944. március 19-e előtti Kállay-féle koncepciót tekintették (csak az angolszászokkal kötnek fegyverszünetet; csak angolszász csapatok szállják meg Magyarországot stb.). Megdöbbentette őket a volt svájci követ közlése: mindhárom szövetséges nagyhatalom kormányához kell fordulniuk kérelmükkel, és részt kell venniük a Magyarországon lévő német haderő lefegyverzésében. Ezzel egyidőben a 2. Ukrán Front alakulatai már átkeltek a Déli-Kárpátokon, s miután a vele szemben álló 2. magyar hadsereg alkalmatlan volt a feltartóztatására, Horthy közölte a szeptember 11-i koronatanácson, hogy az angolszászoktól fegyverszünetet fog kérni. A jelen levő miniszterek azonban Horthyval szemben foglaltak állást, s ezáltal meggyőződhetett arról, hogy a Lakatos-kormányra sem számíthat a fegyverszünet előkészítésében, s ettől kezdve csak a Kiugrási Iroda tudott a tárgyalások alakulásáról. 117 Annyi konkrét eredménye volt a koronatanácson elhangzott bejelentésének, hogy Veesenmayer — két besúgó minisztere — Reményi-Schneller és Jurcsek révén — azonnal értesült Horthy szándékáról. Szeptember 26-án a 2. Ukrán Front csapatai elérték a trianoni Magyarország határát (Battonya, Kevermes, Makó stb.). Nem lehetett tovább húzni a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Vörös Hadsereg behatol az ország területére, az angolszász csapatokba vetett remények szertefoszlottak. Súlyos lelki válság után Horthy hozzájárult ahhoz, hogy fegyverszüneti delegáció menjen Moszkvába. A debreceni hadműveletek első szakaszában, október 1-én meg is érkezett, ahol október 8-án Molotov külügyminiszter átnyújtotta az előzetes fegyverszüneti feltételeket : „— Magyarország köteles csapatait és tisztviselőit az 1937. december 31-i határok mögé visszavonni; — a magyar kormány kötelezi magát, hogy minden kapcsolatot megszakít Németországgal és hadat üzen neki; — a Szovjetunió Magyarországnak a Németország elleni hadműveletekhez katonai segítséget ad .. ," 11 8 116 Közli: Vígh K. i. m. 22. Bokor Péter interjúja. 117 Még 1944 tavaszán létrehozták az ún. Kiugrási Irodát. Vezetője ifj. Horthy Miklós volt. Tagjai jól tájékozott diplomaták, szakemberek voltak, számíthattak néhány idősebb tábornokra. Vígh K.: í. m. 103—104. 118 Olvedi I., i. m. 146—147. 54
