Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)

Tartalom

mindjárt elszánják magukat valamire — Hát nem tudom ... A keleti arc­vonal déli szárnya akkor még néhány hétig, legalább két hétig nyitva állt ! Mi abban a pillanatban alig tudtunk volna védekezni, vagy valami ellen­lépést tenni ... Ha most hirtelen kihasználják az alkalmat... a lehetősé­get (Horthyék), nekem alig lett volna más eszközöm, mint a blöff. Min­denesetre a követségen mindent összecsomagoltam". 11 6 Horthyék azonban nem használták ki a kínálkozó lehetőséget. Csupán annyi tellett ki tőlük,* hogy némi belpolitikai engedményt csikartak ki Veesenmayértől augusztus végén: a Lakatos-kormány kínevezése, a buda­pesti zsidóság deportálásának hivatalos felfüggesztése, néhány politikus kiengedése a Gestapo börtöneiből. Ezzel párhuzamosan augusztus végén puhatolózni kezdtek az angolszász hatalmakkal kötendő fegyverszünet ki­látásai felől. Tárgyalási alapnak még akkor is az 1944. március 19-e előtti Kállay-féle koncepciót tekintették (csak az angolszászokkal kötnek fegy­verszünetet; csak angolszász csapatok szállják meg Magyarországot stb.). Megdöbbentette őket a volt svájci követ közlése: mindhárom szövetséges nagyhatalom kormányához kell fordulniuk kérelmükkel, és részt kell ven­niük a Magyarországon lévő német haderő lefegyverzésében. Ezzel egy­időben a 2. Ukrán Front alakulatai már átkeltek a Déli-Kárpátokon, s mi­után a vele szemben álló 2. magyar hadsereg alkalmatlan volt a feltartóz­tatására, Horthy közölte a szeptember 11-i koronatanácson, hogy az angol­szászoktól fegyverszünetet fog kérni. A jelen levő miniszterek azonban Horthyval szemben foglaltak állást, s ezáltal meggyőződhetett arról, hogy a Lakatos-kormányra sem számíthat a fegyverszünet előkészítésében, s ettől kezdve csak a Kiugrási Iroda tudott a tárgyalások alakulásáról. 117 Annyi konkrét eredménye volt a koronatanácson elhangzott bejelentésé­nek, hogy Veesenmayer — két besúgó minisztere — Reményi-Schneller és Jurcsek révén — azonnal értesült Horthy szándékáról. Szeptember 26-án a 2. Ukrán Front csapatai elérték a trianoni Ma­gyarország határát (Battonya, Kevermes, Makó stb.). Nem lehetett tovább húzni a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Vörös Hadsereg behatol az ország területére, az angolszász csapa­tokba vetett remények szertefoszlottak. Súlyos lelki válság után Horthy hozzájárult ahhoz, hogy fegyverszüneti delegáció menjen Moszkvába. A debreceni hadműveletek első szakaszában, október 1-én meg is érkezett, ahol október 8-án Molotov külügyminiszter átnyújtotta az előzetes fegy­verszüneti feltételeket : „— Magyarország köteles csapatait és tisztviselőit az 1937. december 31-i határok mögé visszavonni; — a magyar kormány kötelezi magát, hogy minden kapcsolatot meg­szakít Németországgal és hadat üzen neki; — a Szovjetunió Magyarországnak a Németország elleni hadműveletek­hez katonai segítséget ad .. ," 11 8 116 Közli: Vígh K. i. m. 22. Bokor Péter interjúja. 117 Még 1944 tavaszán létrehozták az ún. Kiugrási Irodát. Vezetője ifj. Horthy Miklós volt. Tagjai jól tájékozott diplomaták, szakemberek voltak, számíthat­tak néhány idősebb tábornokra. Vígh K.: í. m. 103—104. 118 Olvedi I., i. m. 146—147. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom