Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
A feltételek aláírására Horthy október 11-én adta meg a felhatalmazást, még mindig reménykedett valami „csodában". A fegyverszüneti puhatolózások óta azonban semmit nem tettek a háborúból való kilépés belső feltételeinek megteremtése érdekében. Az államigazgatásban, de különösen a vezérkarnál, a felső katonai vezetésben vissza kellett volna szorítani a nácibérenc vezetőket. A formális kapcsolatfelvételen túl konkrét megállapodásokat kellett volna kötni a Magyar Fronttal és a különböző antifasiszta csoportokkal, amelyek felajánlották támogatásukat és határozottan közeledtek a Kiugrási Irodához. A katonai előkészületek terén két bátortalan kísérletet tettek. Megerősítették Budapest és a Vár védelmét néhány alakulattal, s a Vörös Hadsereggel közvetlenül szembenálló 1. és 2. magyar hadsereg átállására vonatkozóan az volt az elképzelésük, tervük, hogy a fegyverszünet bejelentésekor „Az 1920. III. 1. számú rendelet végrehajtandó" jelmondattal titkos parancsot küldenek a vezérkartól az 1. és a 2. hadsereg parancsnokainak (Dálnoki Miklós Béla és Veress Lajos vezérezredesek). A titkos parancs jelentése a következő lett volna: „1. Be kell szűntetni a harcot a Vörös Hadsereg ellen. 2. Fel kell venni az érintkezést a szovjet csapatokkal. 3. A németek ellen harcolni kell". 11 9 Annál határozottabb katonai és politikai lépéseket tettek a németek Horthyék kiugrási szándékának meghiúsítására. Veesenmayer, Winkelmann és Greiffenberg irányította a munkát, s az előkészületekbe bevonták a magyar vezérkart (pl. Nádas Lajost), továbbá Szálasi helyettesét, Kovarcz Emilt és Beregfy (Berger) Károly nyilas vezérezredest. Jelentős katonai erőket vontak össze Budapest térségében. A magyar honvédalakulatokat kisebb egységekre szétbontva német egységeknek rendelték alá. Magyarországon a parancskiadási jogkört a németek a maguk számára tartották fent a magyar alakulatok vonatkozásában is. A Gestapo összeállította a letartóztatandók névsorát. Szeptember 26-án Veesenmayer közölte egy tanácskozáson: „A német birodalmi kormány úgy döntött, hogy Magyarország részéről egyedül Szálasi Ferencet tekinti felelős tényezőnek ... és a Führer kívánságára német védelem alá helyezik .. Ezt követően a nyilasok is nagyarányú szervezőmunkába kezdtek. Kidolgozták a rádió, a lakihegyi adóállomás, a posta, a MÁV stb. megszállásának tervét, összeállították a letartóztatandó tisztek jegyzékét (a honvédségnél, csendőrségnél, rendőrségnél). Fegyvereket helyeztek készenlétbe a nyilas pártszolgálatosok számára. A maradék országgyűlésen belül megszervezték a szélsőjobboldali képviselőkből a „Törvényhozók Nemzeti Szövetségét", amely bizalmatlanságát fejezte ki a kormányzóval és a Lakatoskormánnyal szemben. 119 Vígh Károly i. m. 240—241. Ezt a hadparancsot október 15-én nem továbbították a vezérkartól, de Horthy sem olvasta be a rádióban. 55
