Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
latait is. A fasiszta ideológia szemüvegén keresztül tekintette át a magyar történelmet. Arra a következtetésre jutott, hogy a magyarok képtelenek önálló nemzeti életre. A magyar helyzet megítélésénél három tényezőt kell figyelembe venni: — „... Horthynak amilyen jó katonás a lénye, olyan siralmasak a képességei. Felette Bethlen-klikkje uralkodik". Tehát el kell ezeket távolítani a közeléből, és helyébe német megbízottat kell állítani: „gyakorlatilag ezzel meg is oldottuk a magyar kérdést"; — lesújtó véleményt formált a Kállay-kormány hivatalos, szélsőjobboldali ellenzékéről: az Imrédy Béla és. Rátz Jenő befolyása alatt álló Magyar Megújulás Pártjáról, a Pálffy Fidél és Hubay Kálmán vezette Magyar Nemzetiszocialista Pártról, a Szálasi Ferenc vezérsége alatt működő Nyilaskeresztes Pártról. Feltétlen németbarátok ugyan, de csak közbeeső megoldásként vehetők számításba. Személy szerint Imrédyt tartotta alkalmasnak a német irányítás alatt működő kormány miniszterelnöki tisztségének betöltésére; — a magyar hadseregtől nem kell a németeknek tartani: — írta — „.. . az egyetlen tömegszervezet, amely politikailag csak feltételesen van a rendszerkormány kezében". Az 1944. március 19-e és az 1944. október 15-e utáni fejlemények 100 százalékig igazolták elemzésének helyességét. 1 5 Konkrét javaslata szerint Horthyt Hitler főhadiszállására kell rendelni, ott a mézeskalács és a korbács módszerét kell vele szemben használni. Horthy bele fog egyezni a Kállay-kormány menesztésébe, és olyan kormányt fog kinevezni, amely követi a német utasításokat. 1 0 1944 elején a Kállay-kormány a kivárás, a csodavárás, az irreális elképzelések bűvkörében vegetált. A katonai események ugyanakkor a náci-Németországot határozott lépésekre kényszerítették. 1944. március 19. Németbarát, úri szélsőjobboldali őrségváltás a magyar vezetésben Hitler 1944. február 28-án kiadta az utasítást a Margarethe-terv végső változatának előkészítésére. Március 4-én már jóvá is hagyta az előterjesztést. A katonai megszállás időpontját március 19-ben rögzítették. Bécsben a hadművelet előkészítésére, lebonyolítására főhadiszállást állítottak fel, s előkészítettek Budapest négy irányban történő megközelítését, elfoglalását. A rendelkezésre álló kis létszámú Wehrmacht egységek miatt nem kívánták az egész országot megszállni, és számításba vettek román és szlovák alakulatokat is. 15 Uo.: 54. 16 Pintér István: Ki volt Horthy Miklós? I. m. 256. A mézeskalács módszere: meg kell csillantani a reményt a Horthy-dinasztia alapításának lehetőségére; éles hadüzenet a Habsburgoknak; kilátásba lehet helyezni a szabad kikötő létesítését Fiúméban (Horthy tengernagy szívevágya). A korbács módszer: ultimátumszerű követelés a jelenlegi kormány menesztésére; az új miniszterelnök személyének megnevezése; utalni kell a Magyarországot fenyegető belső és külső kommunista veszélyre. 14
