Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
I. MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSA 9 Előzmények A második világháború menetében 1943 jelentette a fordulatot: a sztálingrádi katasztrofális vereség után a Vörös Hadsereg lett a kezdeményező a keleti fronton; a fasiszta német-olasz csapatokat kiverték Afrikából; a németek által leigázott országokban különböző mértékű fegyveres ellenállási mozgalmak bontakoztak ki; a nyugati szövetségesek olaszországi partraszállása után megbuktatták Mussolini fasiszta diktatúráját, így Hitler elvesztette legszilárdabbnak hitt szövetséges országát. Németországban totális mozgósítást kellett végrehajtani. Ezzel párhuzamosan az antifasiszta szövetséges nagyhatalmak (a Szovjetunió, az USA és az Egyesült Királyság) között mind gazdasági, mind politikai, mind katonai téren egyre szorosabbá vált az együttműködés a fasizmus totális megsemmisítése érdekében. A helyzet reális megítélésére képes politikusok, diplomaták előtt egyértelművé vált a fasiszta hatalmak immár elkerülhetetlen veresége. 1 0 A náci Németország oldalán harcoló csatlós államok kormánykörei, valamint ezeknek az országoknak a fasizmussal szembenálló, különböző árnyalatú ellenzékei — döntően emigrációban lévő — csoportjai (a csehszlovák Benes, a magyar Károlyi Mihály, Eckhardt Ferenc stb.) puhatolózási tárgyalásokba kezdtek az antifasiszta hatalmaknál a háborúból való kilépés lehetőségeiről, módozatairól. Természetesen a legkülönbözőbb alapállásból és változatos célokkal. A szövetségeseknek — 1943 folyamán — fokozatosan alakult ki az álláspontja a csatlós államokkal való tárgyalási feltételeket illetően. 1 1 9 Alapvető irodalom: Magyarország története 1918—1919, 1919—1945. (Főszerkesztő Ránki György. Bp., 1976); Dernői Kocsis László: Bajcsy-Zsilinszky (Bp., 1966); Horthy Miklós titkos iratai (Bp., 1965) ; Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája. 1919—1945( (Bp., 1975); Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom. 1936—1945. (Bp., 1965); Pintér István: Ki volt Horthy Miklós? (Bp., 1968); Ránki György: A második világháború története (Bp., 1974); Ránki György: 1944. március 19. (Bp., 1978) 10 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (a továbbiakban HB mL). Főispáni elnöki iratok. IV B 901/a. 17. 51 '1943. A hajdúböszörményi polgármester nemzetvédelmi jelentésében a hangulatváltozásról írta: „.. .a baloldali gondolkodású elemek és a zsidóság alig tudták rejtegetni — sok esetben nem is rejtegették — a szovjet sikerek feletti örömüket... Erős hangulatváltozást lehet megállapítani olyan intelligens emberek körében, akik eddig kimondottan németbarátok közé számítottak. Ezek közül többen nyíltan hangoztatják, hogy az angolszászok győzelme a magyarságra nem lenne katasztrofális, mert az angolszászok .nem engednék a Kárpát vonalán túl a szovjet előretörést, a bolsevizmustól tehát az angolszászok győzelme esetén Magyarországon nem kell tartani." 11 Ránki György: 1944. március 19. i. m. 11—18. 11
