Poór János: Hajdúböszörmény a német megszállás és az új élet hajnalán, 1944 március—október / Hajdúsági Közlemények 14. (Hajdúböszörmény, 1985)
Tartalom
Magyarországon 1942. március 9-e óta Kállay Miklós, Horthy megbízható embere (a Bethlen-csoport tagja) volt a miniszterelnök. Kormányában jelentős pozíciókat töltöttek be a szélsőjobboldaliak (Reményi— Schneller Lajos, Hóman Bálint, Antal István, Szász Lajos). A Horthy mellett működő tanács (Bethlen, Eszterházy, Károlyi àtb.) és a kormány konzervatív jobboldali tagjai 1943 elejétől — különböző csatornákon — felvették a kapcsolatot a nyugati szövetséges hatalmakkal. 1 2 Tárgyalásaikhoz a következő alapelvek szolgáltatták a kiindulópontot: — Horthy maradjon meg kormányzónak, vagyis az ellenforradalmi rendszer funkcionáljon a háború befejezése után is; — a Szovjetunió kormányával nem tárgyalnak, sőt szovjet csapatok ne is tegyék be a lábukat Magyarország területére; — az angolszász csapatok Magyarország területére érkezéskor leteszik a fegyvert, addig azonban nem tesznek olyan lépéseket, amely a nácik ellenszenvét váltanák ki, nehogy a németek megszállják az országot; — a nyugati szövetségesek ismerjék el Magyarország 1942-re kialakult határait (tehát fogadják el a fasiszta hatalmak által kierőszakolt területi revíziókat); — nem kívántak semminemű kapcsolatot teremteni a kormánybarát németellenes erőkön kívüli demokratikus, szocialista, kommunista ellenzékkel. A háború utáni fejleményektől való rettegés tükröződött a Kállaykormány tárgyalási elképzeléseiben. Győztes hatalmak módjára maguk akarták megszabni a legkedvezőbb feltételeket, semmiféle kockázatot nem szándékoztak vállalni, nehogy az egész ellenforradalmi felépítmény megrendüljön (a szovjet csapatok bevonulása után aligha maradhat fent a Horthy-uralmi rendszer; a német megszállás a szélsőjobboldalt juttatná hatalomra; a demokratikus erőkkel való összefogás esetén pedig döntő változtatásokra kellene sort keríteni a belpolitikában). Ha volt is eltérés a szövetséges nagyhatalmak között a csatlós államokkal folytatott tárgyalások alapelveit illetően, a lényegben megegyezés tapintható ki a következőkben: — feltétel nélküli megadás; — valamennyi, a háború alatt szerzett terület kiürítése; — kártérítés az okozott károkért; — a háborús bűnösök felelősségre vonása. 1943. október 10-én a lisszaboni magyar követ tudomásul vette az angolok által szövegezett előzetes fegyverszüneti egyezményben rögzített feltételeket. A nyugatiak eltekintettek a fegyverszünet nyilvánosságra hozatalától, illetőleg hozzájárultak annak deklarálásához akkor, amikor az angolszász csapatok (a Balkánról vagy Olaszország felől) elérik Magyarország határát. A magyar fél egyik feltételét sem fogadták el. A magyar kormánynak kötelezettséget kellett vállalnia a Németországgal való ka12 Magyarország története i. m. 1092—93. Frey András és Szentgyörgyi Albert Törökországban, Radvánszky Antal Svájcban lépett kapcsolatba az angol és amerikai diplomatákkal. 12
