Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
Porcsalmy Gyula időközben újságja hasábjain több ízben is élesen felvetette Hajdúböszörmény megyeszékhelyi rangjának kérdését, komoly tábora azonban nem akadt. Sőt mintha maga is érezte volna javaslatának elszigeteltségét, annak Hajdúböszörményen kívül való teljes érdektelenségét, azt is felvetette, hogy Hajdú vármegye szerkezetének megbontása kedvezhet más hajdúvárosoknak is, nevezetesen Hajdúszoboszlónak és Hajdúnánásnak. Minden komoly alap nélkül ugyanis azt állította, hogy lassanként megérik a helyzet kisebb törvényhatóságok kialakítására, nevezetesen például Szabolcs megye kettéosztására, s akkor Hajdúnánás egy új megyének lehet a székhelye. Hajdú megye déli részéből, a közelfekvő bihari és jász-nagykun-szolnoki részekből pedig Hajdúszoboszló székhellyel várható egy új megye kialakítása, talán akkor, amikor majd Debrecen önálló megyét fog képezni. 16 7 Ezt az elképzelést természetesen senki sem vehette komolyan! Porcsalmy ráadásul önmagával is ellentétbe került, hiszen így ténylegesen szétszakította volna a hajdúvárosokat, amelyet pedig még az általa annyit ócsárolt Debrecen központú Hajdú megye is biztosított. Porcsalmy álláspontja Hajdúböszörményben is, a függetlenségi párton belül is a szélsőséget jelentette. Lényegesen mérsékeltebb hangot ütött meg például dr. Benedek János, a nagy műveltségű, a magyar progresszióval rokonszenvező ügyvéd, Hajdúböszörmény város függetlenségi párti országgyűlési képviselője, aki 1910 augusztusában átvette a Hajdúböszörményi Hírlap szerkesztését is. Elismerte, hogy a vármegye új székházának építése Hajdúböszörményben nem kevés ingerültséget keltett. Elismerte azt is, hogy városuk szempontjából van ráció a megyeszékhelyi rangért küzdeni. Hajdúböszörmény szempontjából ez jogos kívánalom. Viszont „a megye többi községeinek érdeke semmi esetre nem kívánja ezt". Éppen ezért „hiába bármily nagy, bármily erős bennünk a lokálpatriotizmus, nem lehet az önzés jellege nélkül hangoztatnunk s követelnünk, hogy Hajdú vármegye székhelye Hajdúböszörmény legyen". Nem állhatja meg a helyét a történelmi alapra való hivatkozás sem — érvelt. 16 8 Az országgyűlési képviselő, már csak választóinak érzelmi beállítottságára való tekintettel sem képviselhetett pusztán negatív programot. Éppen ezért új javaslattal állt elő ! Küzdeni kell azért, hogy Hajdúböszörmény „önálló törvényhatósági joggal" rendelkezzék, s ha egyszer a város kiszakad a megye fennhatósága alól, akkor „megszabadulunk nemcsak a megyeházi pótadótól, de a megye által hónunk alá dugott kettős mankótól is". 1911 tavaszán azonban közismertté vált, hogy a Belügyminisztérium jóváhagyta a vármegyeház építését elrendelő törvényhatósági határozatot, s ezzel minden tiltakozás tárgytalanná vált. A Hajdúböszörményi Hírlap szerkesztését ekkor167. Hajdúböszörményi Hírlap. 1909. márc. 5. 1 — 2. Lesz-e megyeháza? 168. Hajdúböszörményi Hírlap. 1910. nov. 18. 1. Városunk fejlődésének iránya. 1 1
