Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
Ha ez „a közeljövőben nem valósulhat is meg, addig hangoztatjuk", amíg meg nem érik a megvalósulásra. 16 3 A cikket egyébként a lap szerkesztője, Porcsalmy Gyula írta, aki nem elégedett meg a hírlapi támadással, hanem a vármegyei székház építését elhatározó vármegyei határozat ellen a Belügyminisztériumhoz fellebbezést is benyújtott. Nem tudjuk, hogy Porcsalmy mennyire ismerte a függetlenségiek 1876-ban hangoztatott érveit, mindenesetre feltűnő, hogy Debrecen érdekeiből legalább valamennyit védendő, újból előkerült Debrecennek mint önálló megyének a terve. „Jöjjön vissza a székhely a hajdúföldre, ahol az ősök igazgatták a kerületet. Minden képessége megvan abban e városnak, hogy a megyei székhelyet befogadhassa. Debrecen pedig legyen önálló megye. . ," 16 4 E gondolat csupán annyiban különbözött az 1876-ban felvetett Debrecen megye tervétől, hogy amíg az előbbi a környező szabolcsi és bihari községek bevonásával akart egy új törvényhatóságot szervezni, addig az utóbbi Debrecent mint szabad királyi várost akarta megyei rangra emelni. Mondanunk sem kell természetesen, hogy Porcsalmy tervének még annyi realitása sem volt, mint az 1870-es évek szélmalomharcának. Nem tartotta azt kivihetőnek Hajdúböszörmény város vezetése sem, a többi hajdúvárosról természetesen nem is beszélve. Maga a lap szerkesztője egyetlen mozzanatban bizakodott, nevezetesen abban, hogy a hatalomra jutott koalíciós kormányzat a függetlenségi ihletésű érvelést magáévá teszi. „A mai nemzeti kormány nem tudná ezt megvalósítani. Dehogynem. Csak akarni kell" — vélekedett. 16 5 Mondanunk sem kell, hogy ez az igénye még inkább nélkülözött minden realitást. A megye alakulásakor — 1876-ban — lezajlott vita abban a vonatkozásban is újjáéledt, hogy ismét szóba került a vármegyeház telkének kérdése. Időközben ugyanis elkészültek az építési tervek s a költségvetés is. E szerint az új székház körülbelül 800 000 koronába kerülne, de Rázsó Gyula volt vármegyei alispán szerint belekerülhet az egymillióba is. Ilyen körülmények között a vármegye törvényhatósági bizottsága kérte Debrecen városát, hogy a telket örökös joggal ruházza át a megyére, ne pedig csak feltételesen, tehát addig, amíg a megyeszékhely Debrecen városa lesz. Érdemi akadályt azonban ez sem jelenthetett, s a dolog megegyezéssel zárult. A fenti eset is jelezte azonban, hogy az érdemi nézeteltérések a költségek előteremtésére kivetendő kétszázalékos vármegyei pótadó kivetéséből fakadnak. S valóban! Ennek hallatán Hajdúböszörmény, sőt Hajdúnánás városa is hivatalos lépésre szánta el magát, s a székház építése ellen a Belügyminisztériumhoz tiltakozást nyújtott be. 16 6 163. Hajdúböszörményi H ír lap. 1908. okt. 23. A hajdúföld védelme. 164. Uo. 2. 165. Uo. Sőt szerinte a korábbi szabadelvű kormányok egyike is tervezte, hogy az ország legnagyobb városaiból önálló megyét alakít. 166. HajdúböszörményiHírlap. 1911. ápr. 28. Böszörmény és a vármegye. 1 1
