Nyakas Miklós: Hajdú vármegye létrejötte / Hajdúsági Közlemények 11. (Hajdúböszörmény, 1983)
Tartalom
megyeszékhely, de egyben maradjon meg szabad királyi városnak is. 5 7 A követendő politikai irányvonalat a fenti elvhez igazították. Debrecen városa — amellett, hogy saját polgárai előtt is nagy gondot fordított a megyeszékhelyi rang népszerűsítésére, erőteljes propagandát folytatott az érintett községekben, sőt magukban a hajdúvárosokban is. Érvelésük lényegében felölelte mindazokat a mozzanatokat, amelyeket már eddig is bemutattunk; az ország szegénysége és a pénzügyi bajok a közigazgatás javítását követelik, a Hajdúkerület egyébként is a közigazgatás és bíráskodás szétválasztásával olyan helyzetbe került, amely ránézve rendkívül hátrányos, s hogy a hajdúkerületi tisztikarnak az újoncozáson kívül egyéb teendője alig akad (?), magának a kerületi székhelynek, Hajdúböszörménynek a közigazgatása pedig „valóban példányképe az ázsiai állapotnak", s hogy a törvényhatóság tisztikara évi 26 400 forint fizetést vesz fel stb. 5 8 A Debreczeni ILllenőr hasábjain rendszeresen láttak napvilágot olyan levelek, amelyeket vidékiek írtak, s amelyben a Debrecen-központú új megye létrehozását támogatták. A kampány csúcspontjának tekinthetjük azt a látványos nagygyűlést, amelyet 1874. szeptember 21-én tartottak Debrecenben, s amelyen ott voltak az érintett bihari és szabolcsi települések küldöttei, sőt a Hajdúkerület vezetésével egyre nyíltabban szembeforduló Hajdúszoboszló képviselője is. A gyűlésen részt vevők elkötelezték magukat a Debrecen-központú új megye mellett. Az ekkor javaslatba hozott és a gyűlés által támogatott új törvényhatóság adatai egyébként a következők voltak. 5 9 Területe lenne: 558 167 kat. h. Lélekszáma lenne: 170416. Államadója lenne: 637 135 ft. A debreceniek terve tehát minden lényeges mutatóját tekintve nagyobb megye létrehozását pendítette meg, mint a Hajdúkerületé, bár a különbség nem volt túlzottan nagy. A tervvel kapcsolatban egyedül a hajdúszoboszlói küldöttnek volt kikötése, nevezetesen az, hogy a megyealakítás tervét akkor fogadják el, ha azt Hajdú megyének nevezik. Ez azonban jobbára csak formai ügy volt, nem pedig igazán gondot jelentő kérdés, egyébként is a Hajdú megye elnevezés, amint azt láthattuk, a szoboszlóiaktól függetlenül már előbb felvetődött, sőt elfogadták. A gyűlésen egyetlen igazi probléma mégis akadt, s ez a Bihar vármegyétől elcsatolandó terület nagysága volt. Több bihari küldött — így Fráter Imre és Miskolczy Lajos, aki később Hajdú megye első főispánja is lett — attól félt, hogy Debrecen tervének maradéktalan megvalósulása esetén Bihar vármegye 57. Debreczeni Ellenőr. 1874. nov. 7. 58. E propaganda-hadjárat a Debreczeni Ellenőr hasábjain folyt. •><). Debreczeni Ellenőr. 1974. szept. 25. 1 1
