Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
feladat". ígéretet tett arra, hogy „a lap hasábjain mindenki hangjának szívesen helyt adunk, ha cikke az egységes keresztyén nemzeti és irredenta gondolat jegyében íródott, s ha az a törvényekkel, törvényerejű rendelkezésekkel és a jóízlés követelményeivel nincs ellentétben". A közleményt a szerkesztőbizottság tagjai valamennyien aláírták. 31 4 E programnyilatkozat tehát — bár a lap kormánypártiságát nem vonta kétségbe — lehetőséget ígért más politikai nézetek közlésére is, természetesen az ellenforradalmi rendszer által megtűrt határok között. Mindenesetre szembetűnő, hogy az új szerkesztőbizottság a lap nyitottságát fokozni szándékozott. Erőfeszítéseket tettek az olvasótábor kiszélesítésére. Megváltoztatták a lap külső megjelenését. A fejlécen mostmár csak a Hajdúböszörmény maradt, s elhagyták a középen elhelyezett Hajdúböszörmény és Vidéke feliratot. Az egyes rovatokat grafikus fejléccel nyomtatták, s a lap címét kurzív írással nyomtatták. Mind a címszót, mind pedig az egyes rovatok állandó képeit Király Jenő gimnáziumi rajztanár, ekkor már országos hírű művész rajzolta, a cinkográfiai munkálatokat pedig a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó RT végezte. 13 0 Ugyancsak az előfizetők körének bővítését szolgálta a grafológiai rovat rendszeresítése. A lap arra vállalkozott, hogy írásminták alapján az illetőről jellemzést adjon. 13 0 A Hajdúböszörmény szerkesztését 1939. szeptember 19-én Váczy József bankigazgató vette át, aki egyben a nagymúltú újság utolsó szerkesztője is volt. Megbízatása eleinte ideiglenes volt, s ebben az időben a szerkesztésért a szerkesztőbizottság volt felelős, később azonban véglegesítették. Váczy József rendhagyó alakja Hajdúböszörmény vezető társadalmi köreinek. Nem helyi születésű volt ugyan, de az 1920-as évek óta folyamatosan itt élt. Hadifogoly korából származott baloldali gondolkodása — éveket töltött szibériai táborokban — sa forradalom kitörése után a bolsevikok ügye mellé állt. Egyéni meggyőződését élete végéig megőrizte annak ellenére, hogy későbbi pályafutása a város legbefolyásosabb köreibe emelte. 13 7 Szerkesztői megbízatásával egyidejűleg a lap politikai irányával kapcsolatban kérdések merülhettek fel, amelyeket 1939 januárjában szerkesztőbizottsági ülésen tárgyaltak meg. Az ülésen Bakóczi Endre lelkipásztor elnökölt, s „beható és alapos vita után" úgy határoztak, hogy a „lap ezután is teljes erővel támogatni kívánja a kormány politikáját". Hozzátették azonban, hogy adott esetben a kritika és a szabad véleménynyilvánítás jogát" gyakorolni fogja. Ugyanakkor elhatározták a Kovács Antal idején már megkezdett gyakorlat folytatását, s a helyi események ismertetésére nagyobb gondot fordítottak. „Fokozott figyelemmel kíséri (a lap) a városi és egyházi eseményeket, szószólója lesz a gazdák, tisztviselők, iparosok és kereskedők érdekeinek, éberen figyeli a bankok, vállalatok és intézmények működését, s ... ha a helyzet úgy kívánja, a tárgyilagos bírálat szavát is felemeli". Mindez csak úgy valósítható meg, ha a szerkesztőbizottság nagy gondot fordít a hírszolgálat elevenségére, s általában minden eseményt „a közérdek szempontjából" ítél meg — olvashatjuk. 13 8 E szerkesztőbizottsági állásfoglalástól — noha azt természetesen Váczy is el134 Uo. 1937. máj. 22. XLVII. évf. 21. sz. Olvasóinkhoz. 135 Uo. 1937. júl. 3. XLVII. évf. 27. sz. 3. Előfizetési felhívás. 136 Uo. 1937. jún. 12. 137 Vő. K. Nagy Imre: Váczi József. 1884—1954. Kézirat. 138 Hajciilböszörmény. 1939. jan. 28. XLIV. évf. 4. sz. Szerkesztőbizottságunk ülése. 49
