Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
fogadta — érzékelhetően különbözött magának Váczy József nek a véleménye. A lap ötvenedik évfordulójára írt cikkében azt fejtegette, hogy „a mi hivatásunk nem lehet más, mint a város lakosságának érdekeit általában szem előtt tartani". Melyek ezek az érdekek? Mindenekelőtt a közélet feltétlen tisztasága, bár kötelező optimizmussal hozzátette, hogy „e tekintetben nem sok dolgunk van". A lap irányát a közönség érdeklődési körének kell meghatároznia, márpedig a város lakossága „ami a külvilágban történik, az iránt meglehetős közömbösséget tanúsít". Ha „szívesen hallgatja is a politikai szónoklatokat — bármely pártból vagy oldalról hangozzanak is el azok — véleményt nem igen nyilvánít". Épen ezért a mi feladatunk — vallotta — nem lehet az, hogy ,,akár a kül-, akár a belpolitikához" bíráló hangon szóljunk hozzá, hanem csupán az, hogy „javítgassuk olyan irányban, amint azt a szentistváni keresztyén nemzeti Magyarország érdekei megkívánják." 13 9 Ez a szerkesztő magatartás, amely ugyan feltétlen kormányhűségről tett hitet, mégis a nagypolitikától való egyfajta tartózkodást hirdetett, amely a fokozódó fasizálódás és háborús hisztéria légkörében egy kormánypárti lap esetében feltétlenül tiszteletet érdemel. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a lap kormánypárei jellege érintetlen maradt, s a második világháború éveiben is a hivatalos irányvonal szószólója volt. 1942 nyarán például a háború jellegét úgy ítélte meg, hogy „a magyar honvéd kemény keze ... Magyarország jövőjét és sorsát hordozza a végtelen orosz pusztaságban". 1'' 0 Meg kell említeni, hogy a felszabadulás után Váczy Józsefet, aki fontos szerepet játszott a városi közigazgatás újjászervezésében, s aki az ideiglenes Városi Tanács, majd a Nemzeti Bizottság elnöke, utóbb polgármester lett, a képviselőtestület 1945 áprilisában a második világháború alatt írt cikkei miatt felmentette állásából. 1'' 1 A lap megjelentetési nehézségei egyébként Váczy József szerkesztői működése alatt fokozódtak, amelyek elsősorban a háborús nehézségekkel, az anyagés pénzhiánnyal hozhatók összefüggésbe. Elődei példáját követte ő is, amikor erőfeszítéseket tett az előfizetői tábor megtartására, s esetleges bővítésére. 1939 februárjában az újsághoz mellékletként kérdőívet csatoltak, amelyet az olvasótól kitöltve kértek vissza, azzal a céllal, hogy világos képet alkossanak arról, „milyen szerkezetű lapot kíván magának" az olvasóközönség. 14 2 Fokozottan reklámozták a lapban rejlő hirdetési lehetőségeket: „Aki nem hirdet, azt elfelejtik" — hangoztatták. 14 3 Változtattak a rovatstruktúrán, bevezették a Megdicsérjük . . ., Szóvátesszük . .. és a Derűs sorok rovatot, illetve a Szerkesztői üzeneteket. A második világhá139 Uo. 1939. dec. 30. 1. ötven év. 140 Uo. 1942. aug. 15. LH. évf. 33. sz. Mindnyájunknak szól. 141 Poór János: Hajdúböszörmény az ellenforradalmi rendszer kiteljesedésétől a népi demokratikus forradalom győzelméig. Debrecen, 1974. 132. Váczyt később internálták, 1947-ben pedig a hajdúböszörményi Nemzeti Bizottság nem volt hajlandó számára politikai megbízhatósági igazolványt kiállítani. Major Gyula szerint Váczy „anyagi kényszerűség nélkül hagyta lapjában megjelenni a fasiszta cikkeket". Hajdú-Bihar megyei levéltár (továbbiakban: HBmL XVII. 3. 1. KB jkv. 1947. febr. 11. A debreceni népügyészség azonban a vádat megszüntette. Vö. K. Nagy I. i. m. 142 Hajdúböszörmény. 1939. febr. 4. G. old. 143 Két száma a Hajdúsági Múzeum Történeti Adattárában. 5580. sz. alatt. Továbbiakban: H MTA. 50
