Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
vozott, két munkatárs egy darabig még maradt ugyan, de később az ő helyzetük is lehetetlenné vált. Szabó Ferenc az Ébredők pártjára állt, s ez véglegesen megpecsételte közte és Bakóczi közt az együttműködést; ,,a lapkiadótulajdonos, úr is tudja azt, hogy mivel tartozna annak a főszerkesztőnek, ki 10 éven át jóban, rosszban csaknem ingyen kitartott a lap mellett" — olvashatjuk a szemrehányást. 10 0 A Hajdúböszörmény és Vidéke régi szerkesztősége azonban nem adta fel a harcot, hanem a fenti botrányos jelenetek után 1920. június 20-án új lapot indított Böszörményi Újság címmel. A szokatlanul kis alakú, a kortársak által ,,lilputi"-nak csúfolt sajtótermék magát „társadalmi időszaki lapnak" nevezte., amelynek a szerkesztéséért a szerkesztőbizottság vállalta a felelősséget. Hetente kétszer jelent meg, ily módon is versenyezve az Ébredők kezén maradt Hajdúböszörmény és Vidékével. Az újságot Szűcs Lajos könyvnyomdájában nyomták Hajdúböszörményben, itt működött a szerkesztőség és a kiadóhivatal is. Bár a szerkesztőség tagjai közül név szerint senki sincs feltüntetve, az az eddigiekből is egyértelműen kitűnik, hogy a lapot Bakóczi Endre és Schmidt Frigyes szerkesztette. Az újság politikai pártállása egyértelmű: az a „keresztyén erkölcsiség és magyar hazafiság igaz jelszavával indul útnak". Tehát egyértelműen Bethlenpárti, sőt olyannyira az, hogy bizonyos szempontból nyugodtan tekinthetjük választási kortesújságnak is. Ezt egyébként a szerkesztési elvek is aláhúzzák, hiszen a rendkívül kis terjedelem ellenére — rendszerint négy oldalon jelent meg — a lapot fajsúlyos vezércikkek uralták, s az egyéb helyi anyag rendszerint az apróhírekbe szorult. A szűk terjedelem ellenére a lap hasábjain olykor versekkel is találkozunk. Egyértelműen még sem tekinthetjük korteslapnak, hiszen a választásokat nemcsak túlélte, hanem megszűnése más okokra is visszavezethető. Az országgyűlési képviselő-választást Hajdúböszörményben egyébként az „Ébredők" jelöltje, Tasnádi Kovács József nyerte azzal a Bethlen Istvánnal szemben, aki hamarosan Magyarország miniszterelnöke lett. 10 1 Ennek részleteibe nem bocsátkozunk, s kihatásában is csupán annyiban, amennyiben az a helyi sajtó történetét is érintette. A választások után közvetlenül Hajdúböszörményben is bekövetkezett a szélsőjobb befolyásának visszaszorulása, s különösen látványosan ment ez végbe a helyi értelmiség soraiban. A választási siker ellenére az Ébredők oldalára állt Hajdúböszörmény és Vidéke lába alatt hamarosan megingott a talaj, amelyet a lap gazdasági nehézségei csak még jobban elmélyítettek. Már az első világháború előtt felmerült egy lapkiadó részvénytársaság létrehozásának gondolata, az ötlet azonban akkor még elvetélt. 1920 elején azonban már kényszerítő szükséggel jelentkezett. Olyannyira, hogy 1920. január 29-én alapító bizottságot hoztak létre, amelynek tagjai a következők voltak: Bakóczi Endre főgimnáziumi tanár,. Dobay Károly műszaki tanácsos, Fülöp Ferenc ref. lelkész, Nagy Imre főgimnáziumi tanár, Papp János g. kat. esperes, Rhénes Károly, az István malom (Debrecen) tisztviselője, Schmidt Frigyes főgimnáziumi tanár, Szabó Gyula segédlelkész és Szabó Ferenc nyomdatulajdonos. A részvénytársaság alapításának szükségességét azzal indokolták, hogy „a Hajdúböszörmény és Vidéke ... mely Szabó Ferenc tulajdonát képezi, hogy tiszta magyar és keresztyén irányzatát az eddiginél hathatósabban szolgálhassa és hetenként többször és terjedelmesebb for100 Böszörményi Újság. 1920. jún. 23. I. évf. 2. sz. 3—4. A nyomda megszállása. 101 Fehér A. i. m. 40
