Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
mában jelenhessen meg, nyomdája kibővítése, felszerelésének erősbítése végett" csak ezt az utat választhatja. Ügy tervezték, hogy kétszáz koronás részvényeket bocsátanak ki, amelyeknek az árát a Debreceni Gazdák Bankjánál, a Debreceni Takarékpénztárnál és a hajdúböszörményi hitelbanknál lehet befizetni. A tervezett alaptőke nagyságáról nincs tudomásunk. 10 2 A Hajdúböszörmény és Vidéke körüli bonyodalmak a részvénytársaság alakítását annyiban érintették, hogy ez a csoportosulás határozott politikai jelleget öltött, s a Bethlent követő konzervatív-kereszyén irányvonal szószólójává lett. A Hajdúböszörmény és Vidéke szerkesztését — miután a lap az Ébredők kezére került — a sajtóbizottság vette át (júl. 3.), majd pedig augusztus 25-én Csorba Antal, a helyi szélsőjobb egyik vezéralakja. A fordulat az 1920. szeptember 25-i (XXX. évf. 60. sz.) számmal következett be. A híradás szerint a Hajdúböszörmény és Vidéke „a mai naptól és mai számtól gazdát cserélt". Részvénytársaság alakult, amely a lapot, a kiadói jogot és a nyomda összes felszerelését megvette a régi tulajdonostól, Szabó Ferenctől, aki azt több mint három évtizeden keresztül fenntartotta. Az új szerkesztők, a már régebbről is jól ismert Bakóczi Endre és Schmidt Frigyes, elismerték ugyan Szabó Ferenc érdemeit, s úgy látták, hogy ,,mindig a haladást, a kultúrát képviselte, ezért írt, küzdött, tusakodott, s így nem csoda, ha olykor ellenkezésbe került különféle érdekeltségekkel". Félreérthetetlenül a közelmúlt eseményeire utalva viszont felemlegették, hogy „volt pályafutása alatt olyan időszak is, melyben eltántorodott magasztos feladatától, s gyarlóságból-e vagy helytelen számításból, ki tudná megmondani, ellenkezésbe jött... a város eminens érdekeivel. .. idegen érdekek szolgálatába szegődött, s olyan befolyást engedett másunnan ide csapódott elemeknek, mely ... megütközést keltett a lakosságban. Eszköz volt idegenek magánérdekei munkálásában ...". Ez a helyzet érlelte meg azt az elhatározást, hogy „a dekadencia útjáról vissza kell téríteni a sajtót, s biztosítani számára azt a helyes és a múltban is követett hivatást, amely tisztít és épít, nem szennyez és rombol". Ez az alap pedig „alkuvást nem ismerő nemzeti és hithű". Az új szerkesztőség tehát a bethleni konszolidáció mellett kötelezte el magát, s a lapot „keresztyén újság"-nak nevezte. Néhány évvel később Kőszegi Frigyes szerkesztő — aki nem más, mint a magyarosított nevű Schmidt Frigyes — úgy látta, hogy az a néhány „önzetlen ember", aki majdnem a semmiből teremtett sajtóorgánumot, tisztességes, nem szenzációhajhászó lapot akart. „A sajtónak nem az a feladata, hogy egyéneket és tömegeket egymásra uszítson, hanem ... (a) hírszolgálat" és hogy „helyes irányítást nyújtson". 10 3 A Hajdúböszörmény és Vidéké nek a sorsa a legszorosabban fonódott össze az ekkor még élő Böszörményi Üjságéval, hiszen miután Bakócziéknak sikerült a lapot a bethleni politika szolgálatába állítani, a Böszörményi Űjság feleslegessé vált. A „körülmények kényszerítő hatása alatt" létrejött lap az 1920. szeptember 17-én megjelent számával megszűnt, bár volt szerkesztői szerint „lehet még idő, mikor fel kell ébrednie". A megszűnt újság szerepkörét tehát a Hajdúböszörmény és Vidéke vállalta magára, s ezért azok, akik a Böszörményi Űjságra az év végéig előfizettek, helyette automatikusan kapták a Hajdúböszörmény és Vidékét. Annak ellenére, hogy a társaság a lap irányítását ténylegesen átvette, rész102 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1920. márc. 17. 103 Uo. 1925. márc. 29. XXXV. évf. 12. Szerkesztőbizottsági jelentés. 41
