Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)

Tartalom

"ban például ,.két-három középiskolát végzett, jól családból való fiú" jelentkezését várták.

6' Szabó Ferenc Nánási utcai nyomdahelyiségét Altman Noé nyomdatulajdonosnak adta el, aki itt hamarosan életképes üzemet hozott létre. Itt — tehát a Nánási u. 6. sz. alatt, az Andorkó-féle házban — adták ki a H.-Böszörményi Hírlapot.

6

8 Ezt a nyomdát és vele együtt a lap kiadóhivatalát vette át Szmuk Gábor 1910 májusában, s azt 1911-ben modernizálta.

6

9 Rajtuk kívül még két nyomdáról van tudomásunk a városban, amelyek újságot is nyomtattak. Maróczy M. József nyomdájában készült a Haladás (1893), Szűcs Lajos nyomdájában pedig a Cserkész Újság (1917—1918). E nyomdák rendkívül változatos profillal dolgoztak, s úgyszólván mindenre vállalkoztak, amiből pénzt láthattak. Szabó Ferenc könyvnyomdája mellett működő könyv- és papírboltban például nagy választékban lehetett vásárolni tankönyveket, tanszereket, zsoltárokat, református imakönyveket, irodai levélpapírokat, rajz- és íróeszközöket, képes levelezőlapokat stb.

7

0 Maga a nyomdaüzem pedig a következő munkák elkészítésére vállalkozott: „Mindennemű könyvnyomdai szakba vágó munkákat, ú. m. művek, folyóiratok, röpiratok, táncvigalmi meghívók, esketési és eljegyzési kártyák, levélpapírok és levélborítékok, árjegyzékek, ügyvédi, bírósági és közjegyzői nyomtatványok, gyászjelentések, falragaszok stb." készítése, „jutányos ár, csinos munka" mellett.

7

1 Altman Noé szintén működtetett papír-, író- és rajzszer kereskedést, könyvnyomdája és könyvkötészete mellett. Nyomdájában ő is vállalta mindenféle „nyomtatvány, gyászjelentés, eljegyzési, házassági és báli meghívók, falragaszok" készítését, „gyorsan, olcsó áron a legdíszesebb kivitelben".'

2 Ugyanezt mondhatjuk el Szmuk Gáborról is, s többi kevésbé jelentős hajdúböszörményi nyomdászról (Maróczy M. József, Ferenczi Gábor, Szűcs Lajos). Meg kell említenünk, hogy 1913-ban felmerült egy könyv-, papíráru és nyomdai részvénytársaság alakításának a gondolata, amelynek alaptőkéjét 60 000 koronára tervezték, s 600 darab 100 koronás részvény kibocsátására gondoltak. Ebből azonban ilyen formában nem lett semmi, valószínű viszont, hogy ez az elképzelés összefüggésbe hozható az ellenforradalmi kor kezdetén megalakult Hajdúböszörményi Nyomda RT-vel.~

3 A helybeli nyomdáknak a hajdúböszörményi lapok kiadása korántsem egyetlen, s talán nem is a legjelentősebb bevételi forrása volt. Ettől függetlenül az újságok kiadására csak akkor vállalkoztak, ha azok nyereségesek voltak. A Hajdúböszörmény és Vidéke megszilárdulásában bizonyára közrejátszott az, hogy a város 1897 augusztusáig évi száz forint támogatást biztosított a lapnak. A szubvenció megvonása ugyan kellemetlenül érintette az újságot, de leszögezték, hogy kicsinyeskedő szűklátókörűség eme megnyilatkozása nem keserít el bennünket". Ügy láttuk, hogy a „városi képviselőtestület velünk szemben tanúsított ténykedése nem fogja nehezebbé tenni a kibontott zászlót kezünkben", hiszen „a cél szent, melyet szolgálunk".

7'

1 67 H.-Böszörmény és Vidéke. 1902. 36. sz. ; Uo. 1906. 21. sz.; Morgó. 1908. 2. sz. 68 H .-Böszörményi Hírlap. 1908. nov. 6. 8 old. 69 Uo. 1910. máj. 20. III. évf. 20. sz. 70 H.-Böszörmény és Vidéke. 1902. aug. 2. XII. évf. 32. sz. 3. 71 Uo. 33. sz. Egész oldalas hirdetés. 72 H.-Böszörményi Hírlap. 1908. nov. 6. 8. old. 73 Uo. 1913. máj. 16. VI. évf. 20. sz. 74 H.-Böszörmény és Vidéke. 1897. aug. 8. VII. évf. 32. 1. Városunk és a sajtó pártolása. 27