Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)

Tartalom

Bár pontos adatok nem állanak rendelkezésünkre, aligha tévedünk amikor úgy látjuk, hogy a helybeli lapok fennmaradásában a hirdetések kulcsfontosságú szerepet játszottak. Az induló újságok rendszerint jutányosán, kedvező feltételek mellett vállalták hirdetések közzétételét. A H.-Böszörményi Hírlap első számában egyenesen alkudozásra szólít fel: „hirdetések egyezség szerint közöltetnek" — olvashatjuk. A már tradíciókkal rendelkező Hajdúböszörmény és Vidékénél egy kishirdetés ára 40 fillér volt, a nagyhirdetéseké pedig a terjedelemtől, az elhelyezéstől függött. A Hajdúböszörmény és Vidéke szerint a kishirdetés ára azért is kedvező, mert „ezen csekély összegért az egész város tudomást szerezhet a hirdetésről, mert míg az eddig divatban levő dobolást csak néhány 100 ember elvétve hallja: ez az egész város lakosságának tudomására jut".

V;

> 1912-ben már ügynökök útján nem vettek fel hirdetéseket, nyilván nem akartak a hasznon osztozni. A helybeli hirdetések mellett főleg debreceni és környékbeli kereskedők, vállalkozók, gyárosok reklámanyagával találkozhatunk, de néha a Monarchia osztrák feléből származókkal is. A Hajdúböszörmény és Vidéke ennek érdekében különféle hirdető irodákkal is kapcsolatban állott. 1902-ben például a helyi újság számára hirdetéseket lehetett feladni Bécsben (Heinrich Shalek), Budapesten Ekstein Bernátnál és az Általános Tudósítónál, illetve Debrecenben (Zichermann H.).'

(

i Egyéb, böszörményi vonatkozású sajtóorgánumok A dualista kor helyi időszaki sajtóját áttekintve említést kell tenünk néhány olyan időszaki lapról, amelyek szoros kapcsolatban állottak ugyan Hajdúböszörménnyel, de mégsem képezik szerves részét a város sajtótörténetének. Az első gimnáziumi ifjúsági lap a Bocskay főgimnázium cserkészcsapatának lapjaként Cserkész Űjság néven jelent meg 1917/18-ban.'

7 Szerkesztője Noszlopy Aba Tihamér gimnáziumi tornatanár volt, akit munkájában segédszerkesztőként 1918-ban Németh Andor és Marschallcó Lajos gimnáziumi tanulók segítettek. A cserkészmozgalom kérdéseivel foglalkozó cikkeken kívül volt hírrovata, hivatalos rovata, szerkesztői üzenete és rejtvénye. A Tanítók Lapjának (előbb Protestáns Néptanító) annyiban van köze Hajdúböszörményhez, hogy a szerkesztést mindvégig a városban végezték, eleinte Sólyom Antal, később Dobó Sándor. Jórészt itt is nyomtatták Szabó Ferenc, illetve Maróczy M. József nyomdájában. A lap változatos élettörténetek bemutatására e helyen nem vállalkozhattunk. A Lelkészegyesület, az Országos Református Lelkészegyesület hivatalos lapjaként 1908-ban kezdte meg pályafutását, s életrehívásában fontos szerepet játszott dr. Balthazár Dezső, akkori hajdúböszörményi református pap, a későbbi tiszántúli püspök. Az 1908. évi 52. számtól kezdve társszerkesztőként szerepel Balthazár mellett Bakóczi Endre gimnáziumi vallástanár. A lap fejlécén ekkor ez áll: 75 Uo. 1902. 2. sz. 8. Old. 76 Uo. 77 Megtalálható: OSZK, DEK. Vö. Sajtóbibliográfia i. rn. 90. tétel. Ennek folytatása lett volna a Diák, Újság, amelynek egyetlen száma ismert. Vö. H. Fekete P. i. m. és Sajtóbibliográfia i. m. 216. tétel. 28