Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
A helyi nyomdák és fenntartásuk A helyi sajtótermékek megjelentetésében az oroszlánrészt a város nyomdái vállalták, bár előfordult több ízben is, hogy városon kívüli nyomdák is szerepet játszottak hajdúböszörményi újságok megjelentetésében. A legelső városi újság, a H.-Böszörményi Hírlap, Debrecenben készült a Debreczeni Ellenőr nyomdájában, de ekkor még nem volt nyomda Hajdúböszörményben. A Hajdúság (1889) egyetlen számát Budapesten nyomták Wacker A. nyomdájában. A Hajdúböszörmény, illetve a Hajdúböszörményi Közlöny (1911) a debreceni Liebermann-nyomdában jelent meg, egy, a történeti kutatás által még nem tisztázott vállalkozás, a Hajdú megyei Hírlapkiadó Vállalat védnöksége alatt. E vállalat Hajdúmegyei Hírlapok összefoglaló néven az alábbi újságok kiadására vállalkozott: Hajdúböszörmény (Hajdúböszörményi Közlöny), Hajdúdorogi Hírlap, Hajdúhadházi Híradó, Hajdúnánási Közlöny, Hajdúsámsoni Hírlap, Hajdúszoboszlói Űjság, Földesi Hírlap, Nádudvari Üjság, Püspökladányi Hírlap. A vállalkozás azonban nem bizonyult életképesnek. 6 2 A város többi újságját helybeli nyomdák állították elő, s a nyomdatulajdonosok egyben lapkiadó-tulajdonosok is voltak. A dualista kor legjelesebb helyi nyomdásza az a Szabó Ferenc nyomdatulajdonos volt, aki 1888-ban költözött át Hajdúnánásról Hajdúböszörménybe nyomdájával együtt. Elhatározásában minden jel szerint befolyásolta, hogy ő volt már Hajdúnánáson is a Protestáns Néptanító nyomdásza, amelyet pedig Hajdúböszörményben szerkesztettek, s számíthatott arra, hogy Hajdúböszörményben más jellegű újság is indulhat. S valóban! Ö volt a Hajdúvidék, a Hajdúböszörmény kiadója is, de élete nagy vállalkozásának a Hajdúböszörmény és Vidéke kiadása számított. Nyomdája eleinte a központi fiúiskola épületében működött, s itt nyomták a Hajdúböszörmény és Vidékét egészen 1902-ig. 0 3 Ekkor költözött át a Nánási utcára, a Cs. Kiss Sámuelné-féle telken épített új épületbe. Itt az utcai fronton volt a könyv-, írószer- és papírkereskedés, az udvarban pedig a nyomda és a könyvkötészet. Innen 1906-ban költözött tovább a nyomda, a könyvkötészet, a papír- és írószerkereskedés a Bocskai térre, a volt Városi Takarékpénztár épületébe. 0' 1 A nyomdában 1903-ban acetylén-világításra tértek át, majd pedig 1912től, amikor Hajdúböszörményben megvalósult a villanyvilágítás az újság is „villanyra berendezett gyorssajtón" készült. Ü J A nyomda 1906-ban három főt foglalkoztatott, a munkaidő napi tíz-tizenegy óra volt. 0 6 Nyilván dolgozott maga a tulajdonos is. Rendszerint tanulókat is foglalkoztattak, 1902-ben például egy vagy két tanuló jelentkezését várták, 1906ban pedig „jó házból való fiú" felvételét hirdették meg fizetéssel könyvkötőtanulónak. A felvétel egyik követelménye volt bizonyos iskolai végzettség is, 190862 Vö. Sajtóbibliográfia i. m. 132. old. Pl. „Hajdúmegye apraja és nagyja olvassa a Hajdúmegyei Hírlapkiadó Vállalat kötelékébe tartozó heti lapokat." Hajdúböszörményi Közlöny. 1911. nov. 19. I. évf. 10. sz. 4. 63 H.-Böszörmény és Vidéke. 1902. aug. 2. XII. évf. 32. sz. 3. Ellentétben áll ezzel az az 1893-ból, ugyancsak Szabó Ferenctől származó közlés, amely költözésről számol be. Vö. Uo. 1893. ápr. 9. és 12-i szám melléklete. 64 Uo. 1906. 46. sz. Melléklét. 65 Uo. 1903. aug. 22. 35. sz. 5.; Uo. 1912. máj. 18. 8. old. 66 Nyakas Miklós: A debreceni nyomdászok küzdelme a századelőn. Debreceni Szemle 1981. I. évf. 2. sz. 43. old. 37. jegyzet. 26
