Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
tisztán a hajdúnép s a hajdúvárosok . .. múltjával. . . foglalkozzék. Szóval egy valódi hajdúkalendárium legyen". Közölni akarta a megye és a hat hajdúváros tiszti címtárát, az iparosok, kereskedők névsorát, a hat hajdúváros történetét, s lett volna benne hajdúregény, hajdúadoma. Példányszámát 30 000-re tervezte. 40 Megvalósulásáról azonban nem tudunk. A munkatársak A H.-Böszörményi Hírlap olyan vonatkozásban is példamutató hagyományt teremtett, hogy kitűnő szerzői gárdát tudott maga körül felsorakoztatni, olyanokat, akik a későbbi böszörményi újságok életében is jelentős szerepet vállaltak. A böszörményiek közül itt tűnt fel Imre József, Galánfy Lajos és Bakóczi János, a nem helybeliek közül említést érdemel Karczag Vilmos, Vértesi Arnold és Porcsalmy Soma. Imre József 1883 óta 1899-ben bekövetkezett haláláig a városban keletkezett szinte valamepnyi hírlap munkatársa volt. 4 9 Debrecenben született 1858-ban, szülővárosában tanult, s itt végezte a tanítóképzőt is. 1878-ban lett református tanító Hajdúböszörményben. A helyi újságokon kívül társadalmi, tanügyi és természettudományi cikkeket írt debreceni napilapokba, a Protestáns Tanítók Lapjába és a Természettudományi Közlönybe. Önálló munkái is jelentek meg (Földrajzi Kézikönyv, 1892 és 1896; Természetrajz, 1892 és 1896; Kis szavaló, 1892). A Hajdúböszörmény és Vidékénél mint a hírrovat ellátója és színi referens működött. Galánffy Lajos, helybeli királyi közjegyző, kaszinói elnök 1841. május 7-én született Nyíregyházán. 5 0 1866-ban szerzett jogi diplomát Budapesten, 1875 szeptemberében került Hajdúböszörménybe királyi közjegyzőként. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a városi takarékpénztár igazgatóságának, s fontos szerepet játszott a városi dalárda szervezésében. A helyi újságokba később is rendszeresen írt. Kuriózumként említem, hogy ő az első hajdúböszörményi sajtóper egyik szereplője (1884). 5 1 1901-ben hunyt el. Bakóczi János református lelkész 1834-ben született Debrecenben. 5 2 A teológiát Debrecenben végezte, járt külföldi egyetemeken is (Zürich, Genf, Párizs, Heidelberg). 1869-ben került Hajdúböszörménybe, ahol számottevő teológiai munkássága mellett elsősorban helytörténettel foglalkozott. A H.-Böszörményi Hírlapban folytatásos közleményt tett közzé Töredék adatok a hajdúböszörményi református egyház múltjából címen. Később a böszörményi lapokban, elsősorban a Hajdúböszörmény és Vidékében rendszeresen jelentek meg helytörténeti vonatkozású cikkei, írásai, adatközlései. Itt említjük meg, hogy a helyi újságok szinte kivétel nélkül rendszeresen közöltek helytörténeti vonatkozású írásokat, nemcsak feldolgozásokat, hanem ami ma már elképzelhetetlen lenne, tör48 Hajdúböszörmény és Vidéke. 1911. íebr. 11. XXVI. évf. 6. sz. Nem tudunk közelebbit arról az akcióról, amely szerint az előfizetők 1910. szeptember 11-től ajándékként Ország Vasárnapja címmel új szépirodalmi, közgazdasági hetilapot kaptak volna. Vö. 1910. aug. 13. XX. évf. 50. sz. 3. 49 Életrajza Szinnyei J. i. m. V. k. Bp. 1897. Nekrológja Hajdúböszörmény és Vidéke. 1899. ápr. 9. 50 Nekrológja: H.-Böszörmény és Vidéke. 1901. júl. 27. 51 Hajdú-Böszörményi Hírlap 1844 II. évf. 48. és 50. sz. 52 Életrajza Szinnyei J. i. m. I. k. Bp. 1891. 367. 22
