Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)

Tartalom

híreket, tudósításokat közöljön. Tudatosan törekedett olyan regionális vonzáskör kialakítására, amely a lapok eladhatóságát, érdekeltségét növelte, s a hajdúvárosokban erre nagy lehetőség nyílott. így például az 1869. VII. 1-én szárnyra kelő Debreczen a negyvennyolcasok érdekeit tartotta szem előtt, 1875 áprilisában pedig a debreceni baloldali párt közlönye alcímet vette fel, amelyet ez év április 27-én a debreceni és hajdúböszörményi függetlenségi párt közlönyére módosított. Címében is jelezte tehát, hogy Hajdúböszörmény pártpolitikai érdekeit kiemelten kezeli. Természetesen a debreceni balközép, majd a Szabadelvű Párt lapja, az 1874 július 18-án induló Debreczeni Ellenőr is feladatának tartotta a hajdúböszörményi események folyamatos szemmel tartását, amelyet ekkor elsősorban a vármegyerendszer körül küzdelmek indokoltak. Hajdú vármegye 1876-ban történt megszervezése alapvetően nem változtatott a már körvonalazódott érdekeltségi szférákon. A Debreczen ugyan 1876-ban a Debreczen-vidéki függetlenségi párt közlönyeként jelent meg, de azért — mint címében is jelezte — változatlanul megyei pártpolitikai orgánumnak tekintette magát, s így képviselte az új vármegyében is döntő politikai súllyal latba eső hajdúvárosokat, természetesen Hajdúböszörményt is. A Debreczeni Ellenőr pedig a megye 1876-ban történt megszervezésekor félreérthetetlenül adta tudomásul, hogy a közigazgatási rendezésből számára komoly feladatok származnak, hiszen immár megyei kívánalmakat és elvárásokat is ki kell elégítenie.

7 Meg kell említenünk, hogy 1874 és 1876 között volt egy olyan hetilap is, amely — részben — címében is a hajdúvárosok lapjának vallotta magát. Ezt Szabolcsmegyei és Hajdúkerületi Közlöny néven Nyíregyházán szerkesztették, s hetente jelent meg. Utolsó száma 1876. június 22-én hagyta el a nyomdát, a Hajdúkerület megszűntét tehát ebben a formában nem élte túl, noha Szabolcs megyei Közlöny néven továbbra is megjelent. Annak ellenére, hogy a debreceni újságok megyei, tehát hajdúböszörményi érdekeket is kielégítettek, hamarosan megértek a feltételek arra, hogy a városnak önálló újságja legyen. A bevezetőben közölt rövid áttekintésünkből kitűnik, hogy Hajdúböszörményben 1883 óta hosszabb-rövidebb megszakításoktól eltekintve rendszeres, sőt élénk sajtóélet alakult ki, ezt különösen a kezdeti időszakban nagymértékben ambicionálta az a törekvés, hogy a város lapjai a hajdúvárosok közlönyévé is váljanak, s így megfelelő nagyságrendű lélekszámot maguk mögött tudva, anyagilag is biztos vállalkozássá alakuljanak. A helyi lapok jellege A Hajdú-Böszörményi Hírlap 1883 júniusában ezt a szándékát fejlécén is hírül adta, azzal, hogy a hajdúvárosok közlönyének nevezte magát.

8 Célkitűzéséről azt vallotta, hogy jellegénél fogva elsősorban társadalmi, szépirodalmi, ipari, kereskedelmi, tanügyi és közgazdasági kérdésekkel szándékozik foglalkozni. A megjelenés szükségességét a következőképpen indokolták:

9 ,,H. Böszörmény húszezer lakossal és nagy intelligenciával rendelkezik. A közügyek terén számos megol7 Debreczeni Ellenőr. 1876. szept. 5. 8 Hajdú-Böszörményi Hirlap. X. évf. 1. sz. 1883. júl. 8. Megtalálható: OSZK. Vő. Sajtóbibliográfia i. m. 343. tétel. 9 Uo. Előfizetési felhívás. 9