Nyakas Miklós: Hajdúböszörmény sajtótörténete / Hajdúsági Közlemények 10. (Hajdúböszörmény, 1982)
Tartalom
datlan s teljes megoldásra váró ügyek vannak. Hogyne volna itt létjogosultsága egy helyi érdekű társadalmi lapnak". Hangsúlyozták, hogy nem Hajdúböszörmény, hanem az egész Hajdúság lakosságához kívánnak szólni, noha a város ügyeit természetesen kiemelten kezelik. Ügy látták, hogy ,,a nagy kiterjedéssel bíró népes hajdú városoknak és ezek között elsősorban Hajdú-Böszörmény városának egy régen érzett szükséglete van: a sajtó. Nem volt hírlapja, amely kifejezést adjon óhajainak, vágyainak, nézeteinek, mely közvetítőként szerepeljen, síkra keljen érdekeiért, s melynek hasábjai kölcsönös megbeszélésre, a városokat érdeklő fontos közigazgatási, tanügyi, kereskedelmi stb. ügyek, kérdések fejtegetéseire szakférfiak számára nyitva álljanak". A Hajdú-Böszörményi Hírlap mindezeket magára vállalta. Annak ellenére, hogy az újság az egyes hajdúvárosokból bizonytalan időközönként közölt tudósításokat, már 1884-re világossá vált, hogy a lap nem tudja vállalt feladatát betölteni, s nem lett a hajdúvárosok lapjává is. Egy névtelen cikkíró — nyilván szerkesztői sugalmazásra — szóvá tette, hogy bár a lap a hajdúvárosok közlönyének tartja magát, ennek képtelen eleget tenni. A szerkesztői válaszban felpanaszolták, hogy a szomszédos hajdúvárosokban megpróbálták ugyan a hírszerzést, de rideg közönynél egyébbel nem találkoztak. 1 0 Ez a jelenség azonban mélyebb gyökerekre vezethető vissza. A hajdúböszörményi sajtó azért nem tölthetett be vezető szerepet az egyes hajdúvárosokban, mert a debreceni újságok számarányuknál, terjedelmüknél és gyakoribb megjelenésüknél fogva eleve lehetetlenné tették, hogy a hajdúböszörményi sajtó a vármegyén belül egy külön regionális központot képezzen, s érdekeltségi körébe vonja a volt Hajdúkerület városait. Másrészt nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a természetes igényt sem, amely az egyes hajdúvárosokban — mindenekelőtt Hajdúszoboszlón és Hajdúnánáson — éppen úgy a helyi sajtó megteremtésére irányult, mint történt az Hajdúböszörményben. így tehát, noha a Hajdú-Böszörviényi Hírlap a későbbiek folyamán is közölt tudósításokat az egyes hajdúvárosokból, az mégsem válhatott a hajdúvárosok közlönyévé. Az 1889. február harmadikán megjelent Hajdúvidék magát társadalmi, irodalmi, közgazdasági, tanügyi s vegyes tartalmú hetilapnak hirdette. 1 1 A felelős szerkesztő programadó nyilatkozata szerint ,,a nagyérdemű közönség nevében jártunk el akkor, midőn ... lapunkat megindítottuk ... mind Hajdúböszörmény, mind a vidék intelligenciája joggal elvárhatja tőlünk, hogy érdekeiket a leg'igazabban képviseljük ...". Hitet tett amellett, hogy a lapot tehetsége szerint a legszínvonalasabbnak fogja szerkeszteni, s az kiállja a versenyt bármely vidéki újsággal. Számított a város értelmiségi rétegére, mert — mint írta — ,,bármely szorgalom is, jó akarat, sőt tehetség is munkáját illetően meddő marad, ha magára hagyatik". E rövidéletű újság is feladatának tartotta a regionális vonzáskör megteremtését, s ezt elnevezésében (Hajdúvidék), programadó nyilatkozatában is kifejtette. Ugyanakkor ejtette az előző hírlap irreálisnak bizonyult elképzeléseit a volt Hajdúkerület városaival kapcsolatban. Ugyancsak 1889-ben jelent meg a Hajdúság első és egyetlen száma. 1'- A vezércikk — amelyet a szerkesztő nyilván programadásnak szánt — jó érzékkel appellált a hajdúböszörményiek sértett önérzetére az új megyeszékhely kapcsán. Le10 Uo 1884. II. évi. 10. sz. 11 Megtalálható: OSZK. Vö. Sajtóbibliográíia i. m. 378. tétel. 12 Megtalálható: OSZK. Vö. Sajtóbibliográfia i. m. 363. tétel. 10
