Bencsik János – Módy György – Szalay Emőke: Tanulmányok Egyek múltjából / Hajdúsági Közlemények 9. (Hajdúböszörmény, 1981)

Módy György: Egyek a török hódoltság koráig

mert megvilágítja a kor jellemző, sokszor alaptalan birtokelkobzásait. Egyeki Tiszai Lőrincet azzal vádolták, hogy az „elmúlt zavargások idején Tamás egri püspökhöz csatlakozva a hűtlenség bűnébe esett". Lőrinc, korábban ludas kel­lett legyen, mert — bemutatta a király 1403. november 5-én Fehérvárott kiállí­tott kegyelemlevelét. Bebizonyította, a királyi udvarmester tanúságtételével, hogy miután kegyelmet kapott, a király híve Perényi Péter szolgálatában ál­lott. 2 7 Az újrabeiktatást elrendelő királyi parancsban homo regiusként (királyi hatalom képviselője) éppen három Egyekit jelöltek meg: Ágoston fiát Gergelyt, vagy Demeter fiát Dávidot, vagy András fiát Miklóst, ekkor már Domaház-i Miklós néven. Ö az, aki 1404-ben domaházi részeket kapott. A tényleges beik­tatásnál Egyeki Ágoston fia Gergely volt jelen. Közülük Demeter fia Dávidot el tudjuk helyezni a családfán, ő már Egyek-i Demeter és Ladány-i (Bajoni) Klá­ra 1389 és 1390 évi ládányi leánynegyed elosztásánál szerepelt. Egyeki Erney comes unokái közül így — igen nagy valószínűséggel mondhatjuk — Dávid él­hetett Ladányban. Lévén az távolabb, helyette a családfa egyelőre ismeretlen helyén levő Egyeki Ágoston fia Gergely jelent meg. Egyeki Tiszai Lőrinccel legközelebb 1415-ben találkozunk. Pércsi Mátyás és testvérei már négy éve perben állottak az Almási Csire családbeliekkel a biharmegyei Bánk, Monostorospályi és Hosszúpályi határai miatt. Gara Miklós nádor 1415. november 14-én Visegrádon kelt parancsa értelmében a váradi káp­talan 1416. április 21-én jelentette, hogy a tanúkat kihallgatta, a határjárást megtartotta. A Pércsi-ek egyik nemes tanúja volt — a nagyapai nemzedékben még szoros rokonságot tartó Egyeki család tagja — Tiszai Lőric is. 2 8 A XV. század első harmadában feltűnt Egyeki-eket azért nehéz elhelyezni a családfán, mert éppen a fentebb szerepelt Tiszai Lőrincre vonatkozóan is el­lentmondásos adataink vannak. Míg 1405-ben Egyek-i Mihály fiának írták Lő­rincet, addig egy 1421. évi említés Egyek-i Miklós fia András testvérei (carna­li... fratribus suis ...) között sorolja. Zsigmond király 1421. március 26-án Znaimban kelt adománylevelében kedvelt hívének Miklós fia Egyek-i András­nak és testvéreinek: Péternek, Tiszai Lőrincnek és Egyeki Benedeknek adomá­nyozza nova donatio címén András őseinek birtokát Egyeket. 2 9 Tiszai Lőrinc apját tehát a két oklevél másként jelöli, vagy Mihály (1405), vagy Miklós (1421) hiszen András apját félreérthetetlenül Egyeki Miklósnak írták. Egyben bizo­nyosak lehetünk, Lőrinc azért kaphatta a Tiszai nevet, mert a család ősi bir­tokából, Egyekből a Tiszához csatlakozó északi részt birtokolhatta. Korábban szólottunk arról, hogy az Egyekiek és Ohatiak mindkét család­ja — a kölcsönös leánynegyed kiadások révén — mind Egyeken, mind Ohaton rendelkezett birtokrésszel. A legrégebben Ohati-nak nevezett ág — Pércs-i Mik­lós comes gyermekeinek leszármazottai — Miklós fia Mihály fiának Ohati Já­nosnak 1438-ban történt halálával fiágon kihalt. Sógorának, Bajoni Györgynek és Ohati Katalinnak a fiai civakodás közben ölték meg. Ohat birtoka ekkor már majdnem teljes egészében János kezén volt. Még apja Mihály szerezte meg, váltotta magához a másik két Ohati-nak nevezett család részeit. Ohati János örökségének megszerzésére a két leánytestvérének családjai: a Bajoniak és a Sztáriak mellett többen törekedtek. így kerülhetett sor arra, hogy Pálóczi László országbíró 1447 tavaszán kétszer is utasította a leleszi konventet, hogy a néhai Ohati János Ohat, Egyek és Bodacs nevű falvakban levő birtokrészeibe iktas­sa be Agárdi Tőke Pétert és két testvérét, Lászlót és Mihály sárospataki plébá­nost. A második parancsában a fentieken kívül már Guti Ország Györgyöt is új birtokosnak nevezi. A beiktatás április 17-én ellentmondás nélkül meg is történt. Birtokszomszédokként jelen voltak Egyeki János és Miklós. 3 0 A későb­biekből kiderül, hogy az adomány Guti Ország Mihály részére is történt. Az osz­tozkodás pontosan leírja Egyek falu telkeit abban a rendben, ahogyan az új birtokosok megkapták. Ohati János egyeki kúriája, két jobbágy telekkel és egy puszta telekkel a Guti Országoké lett. Az Agárdi testvérek megkaptak a bir­tokrész keleti oldalán két jobbágy telket (Toka Lőrinc és Arnold Tamás a job­10

Next

/
Oldalképek
Tartalom