Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból II. / Hajdúsági Közlemények 6. (Hajdúböszörmény, 1976)

Szémán Zsuzsa: Legény- és leány élet a házasság előtt Hajdúböszörményben

Királyasszony A fiatalság számára nemcsak a bálozás jelentett szórakozási lehetőséget. A múlt század végén igen nevezetes volt a királyasszony elnevezésű mulatság, melyet a 80—90 éves adatközlőim is csak hallomásból ismernek. A mulatságot tavasztól őszig alkalomszerűen, tizedek szerint tartották. Vasárnap ebéd után a tized egyik utcájában egy tágabb helyen összegyűlt a fiatalság, megjelent a cigánybanda is s egy elevenebb menyecske hamarosan elkezdte ropni a táncot egy legénnyel vagy fiatalemberrel. „Némely asszony sárga bundát kötött maga alá, hogy minél kövérebb legyen."

1

0 Egyes adatközlőim szerint a királyasszonyt csapszékben vagy kertek alatt űzték. „A királyasszonyt a kocsma udvarán csinálták nyáron, vasárnap délután, mert a kocsmában mindig voltak cigányok. A kocsma udvarán forgós hinta is volt, amin a gyerekek szórakozhattak. A mulatság estig tartott, de gazdag a szegénnyel nem táncolt."

11 Mások szerint a királyasszony idejében még nem volt ekkora társadalmi megkülönböztetés. A királyasszony megszűnését azzal magyarázzák, hogy idővel a gazdálkodók szégyelltek az utcán táncolni s ezért különböző egyesületeik részére helyiséget építettek, ahol táncolhattak is. Hasonló táncmulatságok hazánkban máshol is ismeretesek. Egyik formája volt a vasárnapi tánc, amikor a lányok, legények egy-egy ház előtt csoportokba verődve táncoltak. Sok községben a templom vagy a kocsma előtti tér volt a gyülekezőhely.

1

8 Ilyen táncmulatságot más hajdúvárosból is említenek. így Hajdúnánáson is táncoltak a kocsma előtti téren,

1

9 azonban elnevezését nem ismerjük. A hajdúböszörményi öregek sem tudják megmagyarázni a királyasszony elnevezés eredetét. Valószínű tréfás eredetű. A MTSz szerint a Csallóközben a királyi ház van nálunk szólás azt jelenti, hogy a háznál lakodalmat tartanak.

2" Ebből arra következtethetünk, hogy a királyasszony valamiféle mulatós nő. Megerősíti ezt a Magyar Nyelv Értelmező Szótárának a királynő címszóra utaló magyarázata, amely szerint a királynő „szórakozó társaságban a legszebb nő '.

2

1 Zöldgyűlés Tavasszal, a májusban tartott zöldgyűlés is alkalmat adott a szórakozásra. A zöldgyűlést szőlőskertekként a birtokosság rendezte s minden korosztály részt vett benne. A résztvevők a szőlőcsősznek bizonyos összeget a birkára, kenyérre előrre befizettek. A zöldgyűlés nem volt naphoz kötve s a szőlőtulajdonosok idegeneket is vihettek magukkal. Már reggel mindenki kint volt a kertben. Délelőtt a jegyző, a kertgazda, a csősz, az elnök, a pénztáros feljárták a szőlőskertet. Megvizsgálták a vakutakat, a gerágyát (kerítést). A kertet rosszul művelő földtulajdonost az elnök megdorgálta. A többiek ezalatt dolgoztak. Ebédre mindenki összegyűlt, elővették a magukkal hozott lábasokat. A jegy ellenében, amit befizetéskor kaptak, birkapörköltet és kenyeret »fejenként 70 deka húst, félkiló kenyeret) osztottak szét a megjelentek között. Italról viszont mindenkinek magának kellett gondoskodnia. A helyszínen sört, bort, pálinkát árultak. Az étkezés természetesen a pokróccal leterített földön, a zöld asztalon folyt. Innen kapta nevét a mulatság. Ebéd után a fia57