Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból II. / Hajdúsági Közlemények 6. (Hajdúböszörmény, 1976)

Szémán Zsuzsa: Legény- és leány élet a házasság előtt Hajdúböszörményben

talok táncra perdültek, de a legények az olyan lányt, akinek már jegyese volt, itt se nagyon kérték fel. A mulatság néha másnap reggelig, délig tartott. Aki nem akart hazamenni, kint aludhatott a pajtában. A zöldgyűlés — folyton halványulva — még ma is szokásban van. Szüretelés A harmadik, munkával egybekötött mulatság maga a szüret volt. A szüret idején a közbirtokosság határozta meg, amelyet kidoboltak vagy a kertkapura kiszegeztek, s az újságban is közölték. A szőlőbe a szüretelőkkel együtt a cigánybanda is kiment, s a serényen dolgozókat szórakoztatta. Amikor a szürete'őknek kedvük támadt, kijöttek a sorból és elkezdtek táncolni. „Hő itt a zene, gyere csak, forduljunk egyet."

2

2 A cigányoknak a gazdák a zenélésért valamennyi pénzt adtak. Sokan hiúsági kérdést csináltak abból, hogy mennyi ideig játsszon a banda náluk. Ilyenkor a többi pajtánál irigykedtek. így folyt a szüretelés délig. Ebédre asztalt terítettek, csigalevest, birkapörköltet ettek, a gazdák által hozott bort itták rá. Délután ismét dolgoztak, s amikor véget ért a munka, összegyűltek egy nagyobb pajtánál, ahol késő éjszakáig dolgoztak. A szüretelők, főleg a legények, házasemberek kint aludtak a pajtában öten-hatan húzódva rneg egy-egy épületben. A legények gyakran betolakodtak a lányokhoz. „Persze nem aludtak, hanem szúrkálták egymást meg csókolóztak, de mást nem csináltak. Ott aztán nem nagyon pihentek. Ha nem tudtak megegyezni, akkor ismét kimentek táncolni. Az egyik lány azt mondta nekem: Hallod-e, vót ott egy fiatal legény, azt jól felizgattam. Mondta is a legény, jól kitoltál velem, ilyet csinálni! — Hát, hogy gondolod, itten szemtelenkedünk, ostobáskodunk, még nem is nyilatkoztál, hogy lesz velünk. Rögtön a rossz végén fogod meg, mint a kisborjú az anyjának. Ahol több lány aludt együtt s egy legény bement simogatózni, az pórul járt, mert jól megdögönyözték. Elnézte az asszony is a fiatalok játékát, ha a lányokkal aludt együtt. „Vót persze olyan lány is, aki mindenre kapható vót."-"

1 Sokan hazavitték a lányukat, mert részeg fejjel gyakran verekedtek a legények, sokszor éppen miattuk. A kintalvást legjobban a gazdák ellenezték, mert nemcsak saját lányukat, hanem cselédjüket is féltették. „Mi a lánycselédre jobban ügyeltünk, mint saját magunkra."

2"' A szüret tehát nemcsak munkát és egyszerű szórakozást jelentett, hanem többet annál, a fiatalok erotikus feszültségének levezetésére is alkalmat adott. Ennek jelentőségét az is növeli, hogy még századunk elején az erkölcsi viselkedés a mainál sokkal kötöttebb volt. A tizedek közötti különbség Hajdúböszörményben az első világháborúig, sőt még azután is előfordult, hogy az egyik tizedben lakó legény nem udvarolhatott a másik tizedben lakó lánynak, mert a helybeliek elverték az idegent. Este késsel, karóval várták a tilos területre merészkedő legényt, akit néha agyon is vertek. Ha a sebesült legény orvoshoz ment, ő is megszidta: „Minek császkálsz összevissza, tudod, hogy Böszörmény tizedekre van osztva."

2

1' A bátrabbak a lány kedvéért mégis felvették a harcot a túlerővel. Könnyebb volt a dolga az illetőnek, ha 58