Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból II. / Hajdúsági Közlemények 6. (Hajdúböszörmény, 1976)
Szémán Zsuzsa: Legény- és leány élet a házasság előtt Hajdúböszörményben
A csőszlányok és csőszlegények igyekeztek tetten érni és megfordítva. Nagyon kellett figyelniük, mert a Tisza-házban, ahol a mulatságot tartották, sok ember elfért. A rajtakapottat a terem közepén levő asztalhoz vezették, ahol a bíró ült a pénztárosokkal együtt. Amikor mindent elloptak és mindenki befizette a bírságot, elkezdődött a mulatság. A báli szezont megnyitó szüreti mulatságot sok más követte. Közülük kiemelkedik a Katalin-napi bál, amelyet lánynéző bálnak hívtak Hajdúböszörményben. Itt dőlt el, hogy kinek ki lesz a párja. A bált a Gazdálkodó Ifjúsági Egyesület rendezte s bár adatközlőim szerint ide mindenki elmehetett, mégis fényesebb bálnak tartották, mint a többit. Szegénynek nem volt itt helye. Szilveszterkor régebben nem rendeztek bált, hanem kiálltak az utcára, a csordásostorral csergettek, rossz edényeket vertek egymáshoz s kiabáltak a legények. 1' 1 Később szilveszterkor is tartottak táncmulatságot, melynek bátyus vagy morzsabál volt a neve. A részvételhez itt is meghívó kellett, amit a Gazdasági Egyesület tagjainak küldtek szét, szegénynek a legritkább esetben. A mulatság a nevét onnan kapta, hogy az asszonyok különféle bélest vittek magukkal. A gazda rendszerint egész családját elvitte, A bálterem egyik részét megterített asztalok foglalták el, a terem másik részén folyt a tánc. Éjfélkor fogyasztották el a bélest s utána ismét mulattak. Újév napján tartották a szolgabált. Ekkor volt esedékes a cselédek, szolgák újraszerződtetése. Innen kapta a bál a nevét. Ez természetesen nem jelentette, hogy a gazdafiatalok nem jelenhettek meg a bálban, sőt nagyon szívesen részt vettek a mulatságon. A farsangi bál azért volt jelentős, mert aki addig nem ment férjhez, az a következő évig pártában maradt. Farsang után már sokkal kevesebb bált rendeztek. A bálok sorában külön helyet foglalt el a vadászbál, ahol a vadásztársaság tagjai és azok hozzátartozói jelenhettek meg. A családjával bevonuló gazdának fel kellett mutatnia a meghívót. A vadászbál rendkívül fényesnek számított, drágább is volt a többi mulatságnál. Gyakran a főispán is részt vett rajta. Közös vacsorával kezdődött. Nyúl- és fácánételeket szolgáltak fel. Vacsora után az asztalokat kivitték a teremből. Az egyik helységben a fiatalok táncoltak reggelig, a másikban az öregek daloltak. A báli idényt az áldozócsütörtöki ifjúsági bál zárta be. Ez a bál előadással volt egybekötve. „Volt itt egy Balogh Sándor nevű színész, az tanította be a Kőmíves Kelemennét, de annak vagy 62 éve is." l a Itt kell megemlíteni az ún. előadással egybekötött, szerepes bálokat, amelyek többségét az 1930-as években a KALOT rendezte. Ilyen bált évenként 3—4 alkalommal tartottak. Az előadást mindig tánc követte. Az áldozócsütörtöki bál után őszig már nem volt bál. Aratóbált Hajdúböszörményben nem tartottak. A bálok közt külön csoportot alkotnak a meghívós bálok. A meghívó szétküldésénél elsősorban a vagyon, másodsorban a jó hír, a magaviselet számított. A meghívós bál kétféle lehetett: a) A bálra csak meghívóval lehetett bemenni. Ebben az esetben a rendezők egy szűk társadalmi réteg, csoport számára tartották a bált (pl. vadászbál) ; b) A bálra meghívóval vagy anélkül is be lehetett menni, ekkor a meghívó a megbecsülés, a tiszteletadás jele volt. 58
