Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból II. / Hajdúsági Közlemények 6. (Hajdúböszörmény, 1976)

Szémán Zsuzsa: Legény- és leány élet a házasság előtt Hajdúböszörményben

LEGÉNY- ÉS LEÁNYÉLET A HÁZASSÁG ELŐTT HAJDÚBÖSZÖRMÉNYBEN Széman Zsuzsa A múlt század utolsó évtizedei óta végbement társadalmi változásokat Hajdúböszörményben is jól szemlélteti az udvarlásban, a fiatalok szórakozásában és az ehhez kapcsolódó szokásokban megnyilvánuló átalakulás. Mielőtt ennek részleteire rátérnék, a város életéről néhány társadalomtörténeti változást említek meg. Hajdúböszörmény paraszti mezőváros volt. Kiváltságos helyzete hamarosan maga után vonta a gazdasági fejlődést, az urbanizációt és az ezzel járó hivatali apparátus kialakulását. A hajdúvárosok, így Hajdúböszörmény is, tizedekre volt osztva, amelyeknek a 18. századig katonai jellegük volt.

1 Bár a tizedekre való beosztás 1945-ig megmaradt, a tizedbe való tartozás emberi kapcsolatokat szabályozó szerepe egyre törpült, s a két világháború között egészen elcsökevényesedett. A kapcsolatok alakulásában viszont nagy szerepet játszott a vagyoni helyzet és a vallás. A 17. században meglevő földközösség a következő század első évtizedeiben bomlásnak indult. A 19. század közepére már erősen rendi vonásokat mutató, vagyonra épülő társadalmat találunk.'

2 A Hajdúböszörményben élő gazdák, illetve földdel rendelkezők — számos kisebb kört (olvasókörök stb.) nem számítva — két fő pártnak lehettek tagjai : a Függetlenségi vagy 48-as Pártnak, amely Kossuth nevéhez kapcsolódott, valamint a Szabadelvű Pártnak, amely Tisza István nevével fonódott össze. A két pártba tartozó gazdák külön egyesületi házat (a Kossuth- és Tisza-házat) építtettek, ahol a század elején rendezvényeiket tartották. A vallási megoszlást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Hajdúböszörményben a lakosság zöme református. A város nyugati részén néhány utcában (Ungvár, Vasvári Pál, Polgár, Szilasi stb.) görög katolikus vallásúak élnek. A római katolikusok száma elenyésző, de méginkább a zsidó és a baptista felekezetekhez tartozóké. A fiatalság jórészt különböző egyesületekbe tömörült, amelyek közül kiemelkedett a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (református fiatalok látogatták) és a KALOT (katolikusok szervezete). Ez a két egyesület vallási jellegű volt. A Gazdasági Ifjúsági Egyesületben viszont bármelyik fiatal vallásra és politikai pártra való tekintet nélkül eljárhatott. 51