Bencsik János – Nyakas Miklós: Adatok Hajdúböszörmény agrártörténetéhez. A Zója termelőszövetkezet története 1950 - 1975. / Hajdúsági Közlemények 5. (Hajdúböszörmény, 1975)
Tartalom
lo bérbevettek. Városunk esetében e pusztabirtokon szintén komoly gazdasági szerepet töltöttek be mindjárt az első generáció életében is. Zelemé rt 1627-től. V.i det /ma Hajduvid község/ 1633-tól. Szén* gycrg. yöt 1649-tól kezdve folyamatosan bérelte a hajduközösség nemesi bi r , + okosaiktól.^7,' A XVII. századból adataink vannak Geszt er és Szak-1..• árendálásáról is. E pusztabirtokok a későbbiek foly am án g.yre nagybb gazdasági szerepet játszottak a város életée n , amely összefüggött a város társadalmi rétegződésével is. Nem véletlen, hogy a bérlethez foggal-körömmel ragaszkodtak, s azokat az 1848-at követő polgári átrendeződés során a város közbirtokossága jórészt meg is váltotta. E bérelt területek igy Hajdúböszörmény város szerves részévé váltak. Az adományként birt földek /a tulajdonképpeni Böszörmény és Pród/ illetve a bérelt puszták határhasználatá van lényeges eltérések mutatkoztak. (8) A tej duvár jsokrar-. így Hajdúböszörményben is a jobbágy telekszervezettő;. teljesen elütő forma, a hajdufundu s alakult ki. ame]y magában foglalta a házhelyet, a kertet, a szántófö". j-t, illetv- az ehhez kapcsolódó jogoka t, a kaszálást, a Legeltetést, az erdők és a vizek haszonvételét is. E telki állományt el is idegenithették, azt csak a szomszédok elő' ételi jogával korlátozták. E földekben csak a hajdú leszármazottak, azok, akinek ősei benne voltak az L' 7 2-es öss? eirásbau még pontosabban a belső telkek tulajd »nosa.i részesedhettA hajdú leszármazás különösen fontossá vált a városokban a XVIII. század- végen , amikor az addig .közösen használt, osztatlan fö."id = területeket felosztották, s a részesedés alapját a hajdú/ g. p nt)sa v v'an a belső telek birtoklása tette lehelő é. így tehát a városba beköltözöttek illetve az el~ - : -gény d-tt, a r^lsÓ +elküket elvesztett hajdú utódok ki u r k-ídtek a határ adományos részein, s ez egészen 1 843-ig állandó feszültség forrását eredményezte. (Ç) így e népelem kiszorult a bérelt pusztabirtokokra. V.idre, Z^'i -mérre és Szentgyörgyre. ahol anyagi erejének megfelelően az ár-nda megfizetése fejében vállalhatott földet. Természetesen bérelhettek itt a belső +elkek tirtokosai is. A zá og' s puszták megváltása a későbbiekben első rangú érdeke volt a város egész lakosságának, amit sikerül f is elérniük Szentgyörgy puszta kivételével. Ezt a biróság 1856-ban az EsztérházyakAftk it élte meg. A zálog s puszták jogállása nem tette lehetővé azt, hogy itt az örökös földekk-1 m-gyegyező határhasználat alakuljon ki.
